Századok – 2004
Műhely - Barbarics Zsuzsa: Kéziratos Neue Zeitung-gyűjtemények a Habsburgok közép-európai tartományaiban V/1255
KÉZIRATOS NEUE ZEITUNG-GYŰJTEMÉNYEK 1261 hatósága alá tartózó területeken találhatók, konkrétan Bécsben, Grazban és Budapesten. Ez alól csak két kollekció kivétel: a Wickiana3 5 és a Bullingerzeitungok,36 amelyeket Zürichben a Zentralbibliothek kézirattárában, valamint az ottani levéltárban őriznek. Bár Svájc nem tartozott a 16-17. században közvetlenül Habsburg uralom alá, de 1648-ig, függetlenségének elismeréséig, a Habsburg családból származó császárok által irányított Német-római Birodalomnak volt alárendelve. Ε tény, valamint központi elhelyezkedése, a területén áthaladó kereskedelmi és egyéb útvonalak, illetve a reformációban játszott kiemelkedő szerepe ellenére az információáramlásról szóló szakirodalom általában egyáltalán nem tesz róla említést, mintha e terület nem is lett volna része az európai kommunikációs hálózatoknak. Az említett Habsburg uralkodói központoknak a kora újkori információáramlásban játszott szerepét, valamint az uralkodók „tájékozottságának mértékét" általában főként csak a Velencében, Konstantinápolyban, valamint a spanyol udvarban székelő állandó császári követek beszámolói, továbbá a Bécsben, illetve Prágában tartózkodó pápai nunciusok, és más államok követeinek jelentései alapján szokták vizsgálni.3 7 A bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban előkerült kéziratos Neue Zeitungok38 ezt a hagyományos képet látszanak módosítani. Ehhez járul még hozzá a két németalföldi származású császári udvari könyvtáros, Hugo Blotius és Sebastian Tengnagel awisi-gyűjteménye szintén az Österreichische Nationalbibliothek kézirattárában.39 A grazi Steiermárkisches Landesarchivban található, a stájer rendek és a főherceg által megrendelt kéziratos awisik4 0 a protestáns rendek és a katolikus Habsburg főhercegek egymás ellen vívott harcát teljesen új megvilágításban láttatják, hiszen a legkritikusabb időszakban mindkét fél járatott kéziratos Neue Zeitungokat. Az állandó oszmán fenyegetettségben élő és a Habsburg uralom alatt álló országrészt irányító magyar főurakra vonatkozóan csak azok saját, elsősorban hódoltságbeli hírszerzésére vannak adatok.4 1 Emellett Bécsből és általában erdélyi közvetítéssel az Oszmán· Birodalomból is juthattak információkhoz, azonban az e fajta hírszerzést inkább nevezhetjük esetlegesnek, mint rendszeresnek. A Magyar Országos Levéltárban található kéziratos Neue Zeitungok viszont arról 35 Zentralbibliothek Zürich, Handschriftenabteilung, Ms. F. 12-35. 36 Zentralbibliothek Zürich, Handschriftenabteilung, Ms. A. 43-69.; Staatsarchiv des Kantons Zürich, Ε II 335-383. 37 Az erre vonatkozó terjedelmes szakirodalomból itt csak néhány újabb munkára történik utalás: Edelmayer, F.: Gesandtschaftsberichte in der Frühen Neuzeit. In: Pauser, J./ Scheutz, MJ Winkelbauer, Th. (Hrsg.): Quellenkunde der Habsburgermonarchie 849-859.; Niederkorn, J. P.: Die Berichte der päpstlichen Nuntien und der Gesandten Spaniens und Venedigs am kaiserlichen Hof aus dem 16. und 17. Jahrhundert. Uo. 94-107. 38 HHStA, Reichshofkanzlei, Geschriebene Zeitungen, fasc. 7, 7a, 10.; Böhm 595 W 290, Litterae et Acta Caesarea Italica, 1553-1647, Bd. 1., 2., 6., 8., 10.; Türkei, Turcica, Karton 57, 79-81., 87-88.; Venedig, Berichte 1575-1610., Karton 13-15. 39 ÖNB, Handschriftensammlung, Cod. 8838, 5911, 5915, 8871. 40 Steiermärkisches Landesarchiv, Graz, Landschaftliches Archiv [Laa] Antiquum IV Sch. 98., 99. 41 Erdélyi, Gy.\ A magyar hírszerző-szolgálat a török hódoltság idején, különös tekintettel a budai pasalik területére. In: Törökhódoltság-korabeli okmányok a Magy.-Kir. Hadilevéltárban (Budavár visszafoglalásának 250. éves évfordulójának emlékére). Budapest 1936.; Takáts, S.: A kalauzok és a kémek a török világban. In: Rajzok a török világból. II. köt. Budapest 1915. 133-212.
