Századok – 2004
Műhely - Barbarics Zsuzsa: Kéziratos Neue Zeitung-gyűjtemények a Habsburgok közép-európai tartományaiban V/1255
1256 BARBARICS ZSUZSA teljesen figyelmen kívül hagyja a régebbi, de továbbra is létező és fontos szerepet játszó kéziratos Zeitungokat. A történeti kutatás a 20. század húszas, harmincas évei óta nem sok figyelmet szentelt ezen utóbbi forrásoknak,8 ami valószínűleg a kutatásuk során felmerülő számos nehézséggel is magyarázható. Néhány újabb munka9 ellenére, amelyek erről a forrástípusról is szót ejtenek, a mai napig nincs egyetértés arra vonatkozóan, hogy mik is ezek a források és hogyan definiálhatnánk lényegüket. Egy-két kivételtől eltekintve a szerzők többsége nem is tekinti őket önálló médiumnak, hanem a politikai elit,10 és a kereskedők11 információs hálózatának integráns részeként értelmezi. Tisztázatlan a kéziratos Neue Zeiungok kommunikációs hálózatának földrajzi kiterjedése, valamint kialakulásának és megszűnésének ideje is. A kora újkor az információk tárolása és újbóli hasznosítása terén is jelentős változásokat hozott. Az információk, illetve az azokat tároló különböző típusú médiumok szisztematikus gyűjtése és tárolása terén a fogadók játszottak fontos szerepet. A nyomtatás elterjedésével párhuzamosan a kéziratokat a nyomtatványoktól elkülönítve kezdték őrizni a könyvtárak külön részeiben, vagy az erre a célra létrehozott épületekben.1 2 Ezen utóbbiakból jöttek létre az első levéltárak, amelyekbe a sokféle egyéb forrástípus mellett az általunk vizsgált kéziratos Neue Zeitungok is bekerültek, ott külön gyűjteményeket alkottak és az „arcana imperii" részévé váltak. A levéltárak mellett ma a könyvtárak kézirattárai őriznek kéziratos Neue Zeitung-gyűjteményeket. A történetírás mind ez ideig csak néhány ilyen kollekció létezéséről tudott,1 3 amelyeket csak külön-külön vizsgáltak, és ennek következtében teljesen egyedülálló, különleges jelenségként értelmeztek. Ez leginkább a többek által tanulmányozott Fuggerzeitungokra'4 igaz, amelyek keletkezésére, lényegére és . funkciójára vonatkozóan nagyon különböző vélemények láttak napvilágot. Átfogó, szisztematikus feldolgozás a mai napig nem készült a Fuggerzeitungokról, és ez a többi gyűjtemény esetében is várat magára. Ennek következtében, valamint összehasonlító vizsgálatok hiányában csak a legritkább esetben került realizálásra, hogy mindegyik gyűjtemény egy és ugyanazon forrástípust tartalmazza, valamint hogy 8 Az ekkor íródott munkák közül lásd: Fitzler, M. A. H.: Die Entstehung der sogenannten Fuggerzeitungen in der Wiener Nationalbibliothek. Baden bei Wien 1937; Kleinpaul, J.: Die Fuggerzeitungen 1568-1605. Leipzig 1921; Schottenloher, K.: Flugblatt und Zeitung. Berlin 1922. Infelise, M.: Prima dei giornali. Alle origini délia pubblica informazione (secoli XVI e XVII). Roma-Bari 2002; Pieper, R.\ Die Vermittlung einer neuen Welt: Amerika im Nachrichtennetz des Habsburgischen Imperiums 1493-1598. Mainz 2000; Werner, Th.\ Das kaufmännische Nachrichtenwesen im späten Mittelalter und in der Frühen Neuzeit und sein Einfluss auf die Entstehung der handschriftlichen Zeitung. Scripta Mercatorae 2 (1975), 3-51.; Sporhan-Krempel, L.: Nürnberg als Nachrichtenzentrum zwischen 1400 und 1700. Nürnberg 1968. 10 R. Várkonyi, Α.: A tájékoztatás hatalma. In: Petercsák, Τ./ Berecz, M. (szerk.): Információáramlás a magyar és a török végvári rendszerben. Eger 1999. 9-31. 11 Lindemann, Ai.: Nachrichtenübermittlung durch Kaufmannsbriefe. Brief-Zeitungen in der Korrespondenz Hildebrand Veckinchusens (1398-1428). München 1978.; Werner, Th.: Das kaufmännische Nachrichtenwesen.; Sardeila, P.: Nouvelles et spéculations á Venise au début du XVIe siècle. Paris 1948. 12 Burke, P.·. A Social History of Knowledge. 11. 13 Ezekről a későbbiekben bővebben lesz szó. lásd: III. 1. fejezet. 14 Schilling, M.: Die Fuggerzeitungen. In: In: Pauser, J./ Scheutz, M./ Winkelbauer, Th. (Hrsg.): Quellenkunde der Habsburgermonarchie 875-880.; Werner, Th.: Das kaufmännische Nachrichtenwesen; Fitzler, M. A. H.·. Die Entstehung.; Kleinpaul, J.: Die Fuggerzeitungen.
