Századok – 2004
Közlemények - Balogh Piroska: „Comiunctio interna organica”. Schedius Lajos állam- és társadalomelmélete a kora-reformkorból V/1229
SCHEDIUS LAJOS ÁLLAM- ÉS TÁRSADALOMELMÉLETE 1247 re.8 2 Mindkettő felhívta a figyelmet, arra, amire Eger és Zinzendorf tanácsosok is utaltak az államtanács vonatkozó ülésén, nevezetesen hogy a vizsgálati eljárás elkerülhetetlen mivolta fontossá teszi a bizonyítási eljárást: Schedius esetében pedig a terhelő tanú, Óz Pál már nem élt, az Óz-per iratai között pedig csak annyiban említtetik meg Schedius, mint „ inter amicos", akivel (testvére mellett) Óz kérte közölni az ítéletre reagáló Reflexiones kezdetű iratát.83 Mint Schedius Horatius-előadásainak betiltása kapcsán már említettük, az általa oktatott tananyagban is csak túlzottan áttételes kifogásolnivalót sikerült találni (szemben Kreil Antal esetében a Kant-recepcióval84 ). Bár Németh felterjesztésében nem említi, Schedius neve szerepelt Hajnóczy József barátainak listáján is, akikhez búcsúüzenetét kérte eljuttatni.8 5 Figyelemreméltó, hogy Schedius neve ezen a listán Schwartner Mártonnal és Kovachich Márton Györggyel együtt olvasható, valószínűsíthetően tehát tudományos indíttatású kapcsolattartás áll a háttérben. Hasonló a helyzet Óz Pál barátságával: Óz Pál elkobzott leveleskönyvében a Schediusszal és Engel János Keresztéllyel váltott levelek86 egyértelműen igazolják, hogy elsősorban tudományos információcsere zajlott közöttük, melyet alátámasztani látszanak Kazinczy Ferenc vonatkozó Szirmay-glosszái8 ' is. Ennek alapján természetesen nem jelenthető ki, hogy Schedius intakt maradt volna a kátékban terjesztett szövegeket illetően, azonban az elbocsátásához szükséges vizsgálati eljáráshoz nem állt rendelkezésre elegendő terhelő bizonyíték, amint egyébként másik három tanártársa, a felterjesztettek listájáról szintén törölt Haliczky, Barics és Szaller esetén sem. Mindezek után kevéssé meglepő, ámde azért váratlan, hogy az 1807-es országgyűlés előkészítése folyamán Ambruster udvari titkár a Polizeihof stelle Főnökének, Sumerawnak többek között Schedius Lajost javasolja, mint a véleményformáló magyar értelmiségiek egyikét, aki megnyerhető lenne az udvar céljai számára.88 Mint Szilágyi Márton tanulmánya8 9 kimutatta, ez az első jele annak, hogy a Polizeihofstelle anyagaiban Schedius mint lehetséges együttműködő szerepel, a fennmaradt jelentések azonban későbbiek: 1810-11-ből származnak. Hogy a Polizeihofstelle számára miért tűnhetett Schedius ideális intimátornak, Ambruster szövege'részint megválaszolja: kultúrpolitikai tekintetben nemcsak belföldi, de külföldi viszonylatban is fontos véleményformáló. Ε minősítést két momentum is alátámasztja, illetve konkretizálja. A 20. századi szakirodalom számára ugyan nyilvánvaló, hogy Schedius 1802-1804 folyamán kiadott Zeitschrift von 82 Az említett forráskiadások jegyzetein túl erre ld. még Domanouszky, 1944. I. 1. 197-200. 83 Benda, i.m. II. köt. 725-745. 84 Nem véletlen, hogy a hivatkozásaiban mindig korrekt Schedius 1800 táján ugyan felvonultat Kant-szövegeket is esztétikai előadásaiban, ám a referencia megjelölése nélkül. Ld. Doctrina pulchri (megjelenés előtt). 85 Benda, i.m. II. köt. 779-780. 86 OSzK Kt. Quart. Lat. 2312. fol. 148, 149. (Schedius Levelei Őz Pálhoz); fol. 141. (Engel, Johann Christian levele Óz Pálhoz). 8' Benda, i.m. III. köt. 377-378. Óz Pál kiterjedt tudományos érdeklődését igazolják az OSzK Kt Quart. Lat. 2313. jelzet alatt olvasható latin nyelvű jegyzetei is. 88 Wertheimer, i. m. 293-309., 394^112. 89 Szilágyi, 2004.