Századok – 2004
Közlemények - Balogh Piroska: „Comiunctio interna organica”. Schedius Lajos állam- és társadalomelmélete a kora-reformkorból V/1229
1244 * BALOGH PIROSKA Schedius-szövegekben közvetlenül a társadalom/állam mint szellemi organizmus modelljére. A koraromantikus államfilozófiáknak, melyekhez Schedius szövegei láthatóan több ponton kapcsolódnak, egyik legproblematikusabb vonatkozásuk individuum és társadalom szférája és érdekei közötti egyensúly fellelése. Ε tekintetben az 1820-as évekre sajátos változás megy végbe a német romantikus teóriákban: a kezdetben szélsőségesen individualista álláspontokat épp az organikus modell bevezetésével az „Egész", azaz a közösség érdekeinek előtérbe helyezése váltja fel.62 A De notione atque indole organismi szövege azonban, a felvázolt modell piramisszerű mivolta miatt az államot/társadalmat alkotó individuumokat nem minősíti arctalan matériának, hanem önállóan létező organizmusokként jeleníti meg, melyek belső késztetésből, önként munkálkodnak együtt, az irányító erő pedig csupán koordinációs feladatkört tölt be az organizmus működésében. A Principia yhilocaliae szövegére történő utalások nyomán pedig az olvasó eljuthat a fent idézett szöveg mellett a kötet számos más szöveghelyéhez, melyekből kitűnik, hogy a szellemi organizmus alkotórészei olyan esztétikai alanyok, akik képesek az általuk alkotott organizmusban megnyilatkozó abszolút empirikus szépség befogadására: azaz az organizmus önreflexiójának megtestesítői. A koordinatív összetartó erő pedig nem más, mint a „Nationalgeist", azaz a „Nemzetiség". Uralkodóról, mint személyről vagy testületről a magyar cikkben nem is esik szó. A De notione atque indole organismi tartalmaz ugyan egy meglehetősen szervetlen utalást a princeps személyére, felvetvén az örökösödés elvét is, de az ő feladataként egyértelműen azt jelöli ki, hogy „nativam, perennemque necessitudinem organicam", azaz „az eredendő, örök organikus szükségszerűséget" (melyet a szöveg korábban már azonosított a ,,nationalismus"-szal) „procurât", azaz gondozza, erősítse. Ez az erősen szubjektumelvű modell, mely jól megfeleltethető az Újtestamentum szövegére építő, 3. pontban ismertetett tradícióval — erre utalhat az Augustinus-mottó szövege is —, feltehetően valóban részint a bibliai hermeneutika hagyománya révén jutott el a szerzőhöz. Schedius ugyanis a göttingeni Georgia Augusta egyetemen teológus hallgatóként tanult, és pályadíjas tanulmánya63 a neohumanista hermeneutikai módszereket alkalmazva dolgozott fel ókeresztény problematikát. Mint első Magyarországon publikált cikke, az Urániában megjelenő A' Vallás' Szeretetre-méltó-uolta 6 4 is mutatja, Schedius szövegein sok esetben tettenérhető a pietista teoretikusok hatása (J. G. Zimmermann műveire A' Nemzetiségről szövege is hivatkozik65 ), akikre jellemző az individualitás elvének hangsúlyozása.6 6 62 Schwering, i.m. 508-516.; Von Busse, i.m. 28-30.; Hertwig, Oscar: Der Staat als Organismus. Gedanken zur Entwicklung der Menschheit. Jena, 1922 16-35. 63 Commentatio de sacris opertis veterum christianorum sive de disciplina, quam vacant arcani. A venerab. Ordine theologorum in certamine literario civium Academiae Georgiae Augustae die IV Junii MDCCXC. Praemio a M. Britanniae Rege Aug. constituto ornata. Quam conscripsit Joannes Ludovicus Schedius Jaurino-Hungarus. Göttingen, 1790. 64 Első folyóirataink: Uránia. Szerk. Szilágyi Márton. Debrecen, 1999. 25-28. (Az első kötet indító közleménye, az egyetlen névaláírással rendelkező szöveg az Urániában.) 55 Ld. 16. jegyzet. 66 Kluckhohn, i.m. 25-47., különösen a Moralphilosophie und Pietismus című alfejezet.
