Századok – 2004
Közlemények - Balogh Piroska: „Comiunctio interna organica”. Schedius Lajos állam- és társadalomelmélete a kora-reformkorból V/1229
SCHEDIUS LAJOS ÁLLAM- ÉS TÁRSADALOMELMÉLETE 1239 játos magyar változata, mely erőteljesen kötődik a rendi nemzettudathoz, és az 1790-es években uralta a politikai közbeszédet.3 0 Eckhardt Ferenc jogtörténeti fejtegetése31 szerint tomista, vagy legalábbis skolasztikus közvetítéssel3 2 érkezett ez az organikus modell a magyar jogi hagyományba, és Werbőczy István alkalmazta először a Szentkorona-tan kiegészítéseképp. Ε jogi alapozású republikánus szótár középponti eleme a nemzettest (corpus), melynek funkcionális megoszlású orgánumait az egyes rendek alkotják, egységét pedig a Korona reprezentálja. A századfordulós években e beszédmód használatakor egy másik hagyományréteg is interferált: a német koraromantika államelméletei számos esetben szintén a funkcionalitást hangsúlyozó organikus modellt elevenítik fel. Elsősorban A. Müller33 és F Schlegel34 rendiségkoncepciója említendő itt, de J. Görres35 és A. Arnim 36 államelméletének is vannak funkcionális elemei. Az említett szerzők államelmélettel kapcsolatos munkái azonban arra is rámutatnak, hogy a funkcionális modell és a hozzá kapcsolódó szótár elemei nem elszigetelten vannak jelen a politikaelméleti közbeszédben. Annak ellenére tehát, hogy ez a diskurzus, mely a hazai közéletet és a német romantika államelméleti irodalmát is meghatározta, kívülrekedni látszik mindkét Schedius-értekezés intertextuális körén. Az ebben felvázolt társadalom-és állammodellben explicit módon nem jelenik meg a funkcionalitás, az állam organizmusát alkotó alsóbbrendű organizmusok, testületek nincsenek funkció szerint determinálva. A' Nemzetiségről Arisztotelész-mottója látványosan nem a Politika funkcionális modelljét rögzítő szöveghelyet idéz meg, Livius- vagy Plutarkhosz-utalások nem épülnek be a jegyzetekbe. A magyar cikk terminológiája kifejezetten elhatárolódik a „status" kifejezéstől, amely egyébként a latin értekezésben sem fordul elő. A „corpus" szó is csak ritkán bukkan fel, és egyik esetben sem az „organizmus" kifejezés helyettesítőjeként. Hiányzik a Schedius-szövegekből az állam antropomorfizált víziója is: az államalkotó orgánumok nem szerveződnek alá- és fölérendeltségi struktúrába, hanem egymás mellé rendelődnek az „aequalis et interna coniunctio" (a 30 Debreczeni Attila·. Nemzet és identitás a 18. század második felében. Irodalomtörténeti Közlemények 2001. 5-6. sz. 513-554.; Takáts József·. Politikai beszédmódok a magyar 19. század elején. Uo. 1998. 5-6. sz. 668-686. 31 Eckhart Ferenc·. The Holy Crown of Hungary. Budapest, 1941, különnyomat a Hungarian Quarterly 1940. 12. számából. 32 Sarlós Márton vitatja a tomista közvetítés lehetőségét (Sarlós Márton: Az organikus és a Szentkorona-államelmélet a magyar jogtörténetírásban. Budapest, 1960, különnyomat a Magyar Tudomány 1960. 3. számából). 33 Müller, Adam: Elemente der Staatskunst című, 1809-ben megjelent értekezésében fejti ki az egyháziak, művészek, nemesek és kereskedők négy rendje által alkotott ideális rendi állam modelljét, ahol a rendeknek nincs kontrollszerepe a kohéziós erőt megtestesítő királlyal szemben. Részletesen ld. Adam Müllers „Elemente der Staatkunst". 1809. In: Baxa, Jakob: Einführung in die romantische Staatswissenschaft. Jena, 1931 164-174. 34 5 rendből építkező állammodelljét Friedrich Schlegel 1823-ban, Signatur des Zeitalters című értekezésében fejtette ki, részletesen ld. Schwering, Markus: Der Staat als Organismus. In: Romantik-Handbuch. Hrsg. Schanze, Helmut. Tübingen, 1994 521-523. 35 A Reinischer Merkurban kifejtett államelméletét röviden reprezentáló antológia: Gesell- , schaft und Staat im Spiegel deutscher Romantik. Hrsg. Baxa, Jakob. Jena, 1924 248-467., különösen 362-368.; értelmezését ld. Baxa, 1931 194-200. 36 Achim von Arnim funkcionális organikus állammodelljéről és kontextusáról ld. Baxa, 1924 216-224.; Kluckhohn, Paul: Persönlichkeit und Gemeinschaft. Studien zur Staatsauffassung der Deutschen Romantik. Halle-Saale, 1925. 82-111.
