Századok – 2004
Közlemények - Balogh Piroska: „Comiunctio interna organica”. Schedius Lajos állam- és társadalomelmélete a kora-reformkorból V/1229
1234 * BALOGH PIROSKA fajta organizmusokban csak a természet által létrehozott kapcsolat lehet, azaz az egy nemzetségből való származás, melyet nemzetiségnek, nemzeti szellemnek és nacionalizmusnak is neveznek. Ha így létrejön a felsőbb erő és az alsóbb rendű organizmusok között a belső organikus kapcsolat, azt az uralkodó természetes örökösödésével lehet megőrizni, amely segítené a fejedelem és a polgárok közötti állandósult organikus szükségszerűséget. Míg tehát A' Nemzetiségről szóló cikk a nacionalizmus fogalmát járja körül, az itt felvázolt modell egy olyan társadalom és állam struktúráját hivatott képviselni, mely integrálja önmagába a nemzet(iség) modelljét is. A modell és a megvalósítási feltételek ismertetése ezzel félbe is szakad, számos kérdőjelet hagyván az olvasóban. A zárás formális mentegetőzés (hogy ez a téma a közélet tekintetében mit jelent, a szerző majd másutt kifejti), mely az olvasóra hárítja a természetfilozófiai terminusok politológiai értelmezését. Ε tanulmány esetében öt típusú peritextussal szembesül az olvasó: — a címmel: Az organizmusnak, mint az egyetemes élő természetben működő monarchikus elvnek a fogalmáról és természetéről. — műfaji és kontextuális minősítéssel: ünnepi beszéd, mely a magyar királyi egyetem Mária Terézia által való megújításának 50. évfordulójára készült. — a szerző megnevezésével: Schedius Lajos, a filokália és filológia professzora, több megye táblabírája,, a charcovi akadémia tiszteletbeli, a göttingeni királyi társaság levelező és a jénai latin társaság rendes tagja. — mottó Augustinus Contra Iulianum című művéből: „Vajon nem azt látjuk-e, hogy az uralmat maga a természet is az alávetettek legnagyobb hasznára mindig a legjobbaknak juttatja? Ugyan miért az Isten parancsol az embernek, a lélek a testnek, az értelem a vágynak, a haragnak és a lélek más vétkes hajlamainak?" — lábjegyzetek: főként a bevezetésnél részletesek, egyrészt megadják a citátumok pontos forrását, másrészt az ókori filozófusok kapcsán további idézeteket is közölnek annak igazolására, hogy az anyagi princípium mellet egy nem anyagi alaptényezővel is számoltak. A strukturális modell kifejtését három típusú lábjegyzet kommentálja: utalás Schedius Principia Philolcaiae seu doctrina pulchri. Pest, 1828 című munkájára, melynek szövege a felvázolt modellt részletesebben mutatja be; az ars kifejezés értelmezéséhez egy Bacon-idézet;1 9 az organizmus-modell terminológiájára egy fiziológiai szakkönyv2 0 és természettörténeti tankönyv.2 1 Tehát a két szöveg alapján egy transzcendentálfilozófiai alapozású állammodellt ismerhet meg az olvasó, anélkül azonban, hogy a természettudományoktól kölcsönzött terminológiát a szöveg közvetlenül megfeleltetné politológiai terminusokkal. A két értekezés zárlatának retorikai csattanója felhívja a figyelmet, hogy a modell enigmaként van felvezetve, interpretációja a mellékelt para- és peritextusok révén az olvasóra bízatik. 19 Bacon, Francis (1561-1626) Verulam bárója, államférfi, ügyvéd, esszéíró. Idézett műve feltehetően az Advancement of Learning (1605) 1623-as bővített, latin kiadása: De Dignitate et Augmentis Scientiarium. 20 Burdach, Karl Friedrich·. Physiologie als Erfahrungs Wissenschaft. Leipzig, 1826. 21 Oken, Lorenz·. Naturgeschichte für Schulen. Leipzig, 1821.
