Századok – 2004
Közlemények - Kerekes Dóra: A császári tolmácsok a magyarországi visszafoglaló háborúk idején V/1189
A CSÁSZÁRI TOLMÁCSOK 1201 Cantigot és Lucas Franz Jagelskyt 1693. június 4-én,40 végül Lucas Michalowitzot 1699. február 28-án. A keleti ügyek szempontjából — mint fentebb szó volt róla — komoly és felelősségteljes munka hárult a 17. században két francia származású császári főtolmácsra. A visszafoglaló háborúk idején is tevékenykedő François Mesgnien de Meninski 1620-ban született Lotharingiában. Tanulmányait Rómában végezte, és itt minden bizonnyal már foglalkozott keleti nyelvekkel, stúdiumokkal. Innen 1647-ben Lengyelországba utazott, ahol 1653-ban azzal a feladattal bízták meg, hogy Bieganowski követet kísérje el az Oszmán Birodalomba.41 1656-ig maradt Konstantinápolyban, ahol megtanulta az oszmánli nyelvet, megismerte a kultúrát. Ezután visszatért Varsóba, és a török ügyekkel foglalkozott. 1657-ben ismét a szultánhoz küldték, és innen került 1661-ben Bécsbe, ahol 1662. január 18-án — mint császári tanácsos és tolmács — I. Lipót szolgálatába állt.4 2 Eves bére ekkor 100 forint volt, amelyet fele-fele arányban a Magyar Kamara, valamint — az Udvari Hadi Fizetőmesteri Hivatal (Hofkriegszahlamt) által kiállított számlára — a handgrófság fizetett ki.4 3 Az 1663/1664-es háborút követően sok feladata adódott a Walter Leslie-féle követség mellett. Ót bízta meg a haditanácsos Johann Rudolf Schmid zum Schwarzenborn (1629 és 1643 között maga is konstantinápolyi rezidens volt) azzal, hogy készítse elő a két követség ünnepélyes kicserélését. Ennek érdekében 1655. május derekán Budára küldték,44 majd 1666. július 15-én Meninski feladata lett, hogy az új budai pasa üdvözlésére követséget vezessen.4 5 1668 decemberében egy arany láncot, valamint 300 guident kapott a császártól, mivel nemcsak a keleti, de a lengyel és az Udvari Kamarára tartozó ügyekben is nagy szolgálatokat tett az uralkodónak.46 1669-ben utazást tett Jeruzsálemben és Szíriában, és csak 1671-ben tért vissza Bécsbe. A hazafele vezető úton megállt Budán, ahol megismerkedett a török világutazóval, Evlija Cselebivel. 1677-ben ismét Konstantinápolyba küldték. 1680-ban kiadta élete fő művét, a Thesauri Linguarum Orientalum Turcicae, Persicae, Arabicae című munkáját, amelyet az uralkodónak, I. Lipótnak ajánlott.47 Ekkor három kötetet adtak ki, a negyedik csak 1687-ben látott napvilágot. Roßauban nyomtatták, és — az akkori Európában egyedülálló módon — arab karakterkészlettel látott napvilágot. A speciális arab betűket Johannes Lobminger nürnbergi betűöntő készítette. 1683-ban a 40 Kettejük felvételénél szerepet játszott az Udvari Kamara 1693. június 22-i javaslata: [a lapszélen]: „Hoffcammer - Sub dato Wienn 22. Junii 693. erachtet unnöttig zu sein, das noch einiger der orientaitischen] sprachen erfahrne subiecta aufgenohmen werden, zu mahlen dergleichen leuthe auf erforderenter fahl schonn zu bekhomen, auch mehres auf össterreichfische] landts kindter, alß außländfer] zu reßectirn seye." ÖStA ΚΑ H KR Protokollband 391. Exp. 1693. július fol. 335v 41 ÖStA HHStA Staatenabteilungen Türkei I. Kt. 153. Konv. 4. fol. 44r 42 ÖStA HHStA Staatenabteilungen Türkei I. Kt. 164. Konv. 5. fol. 168r 43 ÖStA FHKA HKA Reichsakten Fasz. 187/B fol. 666r, 669r (1662. január 21.) A handgrófi hivatalra lásd Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Budapest, 1946. 224-226. 44 ÖStA FHKA HKA Reichsakten Fasz. 187/B fol. 901r (1665. május 13.), fol. 1348r (1665. május 13.) 45 ÖStA FHKA HKA Reichsakten Fasz. 188. fol. 92r (1666. július 15.) 46 ÖStA FHKA HKA Familienakten M-128 fol. Ír (1668. december 17.) 47 ÖStA Kriegsarchiv [KA], Hofkriegsrat [HKR] Protokollband 360. Reg. 1680. március 27. fol. 108r
