Századok – 2004

Tanulmányok - Sahin-Tóth Péter: Lotaringia és a tizenöt éves háború V/1149

LOTARINGIA ÉS A TIZENÖT ÉVES HÁBORÚ 1177 új kompániát szerveztek.1 '0 Ezek 1604 júniusában Mosonmagyaróvárott tartózkod­tak, majd augusztusban — Georg Andreas Freiherr von Hoffkirchen ezredes pa­rancsnoksága alá rendelve — Pestre küldték őket.171 A néhai Mercoeur herceg kom­pániáinak utóélete ezt követően egyre követhetetlenebb. 1605 júniusának végén még bizonyosan a császár szolgálatában álltak, mert Mátyás főherceg arra próbálta ekkor rávenni a fizetetlenségükre a szolgálat megtagadásával válaszoló lovasokat, hogy csatlakozzanak Basta seregéhez, és siessenek a Bocskai hajdúi által szorongatott Sopron felmentésére.1 '" Júliusban Bruckba, azután Petronellbe vezényelték, majd el­bocsátották a kürasszírokat.1 7 ' Ami a Rheingrafot illeti, ő 1605 augusztusában Bas­ta táborában 10 elbocsátott régi vallon kompániából 7 újat szervezett a Szentszék költségén. 1606 januárjában azonban már ugyanezek elbocsátásáról volt szó, illetve arról, hogy a hét kompániát háromba vonják össze, majd Győrbe, illetve Pápára ve­zényeljék.17 4 A Rheingraf nem sokkal később az uralkodó engedélye nélkül távozott Magyarországról. Május elején már Velencében tartózkodott, ahol éppen azt latolgat­ta, ha hihetünk az ottani francia követ tudósításának, hogy kinek ajánlja fel szolgála­tait.175 Végül mégis úgy döntött, hogy visszatér a császári seregbe.17 1 ' 170 Nemcsak a kompániák száma, de kapitányaik kiléte is bizonytalan. Husson és Bassompierre előadása szerint a három kompánia élén Champgaillard, Don Balthasar de Marradas és Gi[ov]an[ni] Paolo Rubito álltak, míg Heischmann csak két kompánia felállításáról tud, amelyeket Champgaillard (150 lovas) és Fossato Morando (100 lovas) vezettek. Husson szerint az általa említett három kapi­tány már az előző két évben is egy-egy Rheingraf-kompániát vezényelt. Hármukat (és Clinchamp kapitányt) egyébként Heischmann is említi azzal, hogy 1604 májusában felajánlották öt új kompánia felállítását az elbocsátott hatból. Husson: i. m., 118. Heischmann: i. m., 256. Az előbb említett Cirey bárót — ismeretlen körülmények között — a Rheingraf 1604 elején megölte. Emiatt le is tartóztat­ták, de júliusban reverzális ellenében szabadult és augusztusban a császár ismét „kegyébe fogadta". Heischmann: i. m., 256, 848. jegyz. Bassompierre: i. m., 137. 171 Bassompierre: i. m., 137. Husson: i. m., 117-18. ÖStA KA AFA, Karton 42, fol. 178-181. 172 ÖStA KA HKR-Wien Prot. Bd. 214 (1605) Reg., fol. 445 (jún. 25.). Vö. a Peterdorf lakói által a Hadi­tanácshoz ellenük benyújtott panasszal: ÖStA KA HKR-Wien Prot. Bd. 213/2 (1605) Exp., fol. 544 (jún. 25.). 173 ÖStA KA HKR-Wien Prot. Bd. 214 (1605) Reg., fol. 451 (júl. 8.), 455 (júl. 16.), és 458 (júl. 21.). Heischmann: i. m., 256. Champgaillard viszont továbbra is a császár, majd II. Mátyás szolgálatá­ban maradt, ahogy az 1609. május 21-én kelt jelentéséből kiderül, amelyben a Kanizsa körüli gyanús török csapatmozgásokról számolt be Hans von Molart komáromi kapitánynak. ÖStA KA HKR-Wien Akten, Karton 32 Exp. (1609 Mai), n° 17, fol. nélk. Valószínűleg néhány hónappal később hunyt el, ahogy azt számos, a hagyatékával kapcsolatos bejegyzés és irat tanúsítja: ÖStA KA HKR-Wien Prot. Bd. 222 (1609) Reg., fol. 240* (okt. 22.). ÖStA KA HKR-Wien Akten, Karton 34 Reg. (1610 April), n° 23; Mai, n" 23/1; August, n° 50; September, n° 13, 14 és 29, fol. nélk. ÖStA KA HKR-Wien Akten, Karton 35 Reg. (1610 Dezember), n° 12, 14 és 15, fol. nélk. 174 ÖStA KA HKR-Wien Prot. Bd. 216 (1606) Reg., fol. 25" (jan. 12.), 387v (jan. 14.), 388 (jan. 18.), 392 (febr. 1.) és 392v (febr. 4.). A kompániák Obristleutnant-jaként a protokollum „Monsieur de Fresne"-t említi, akinek azonosítása további kutatást igényel. 175 A velencei francia követ, Philippe Canaye de Fresne 1606 májusának első napjaibem találko­zott a Rheingraffal Velencében, aki termetével és maga, illetve kísérete francia öltözékével — így a követ — nagy feltűnést keltett a városban. Salm afról érdeklődött a követnél, hogy a francia király nem ellenezné-e, ha meghosszabbítaná szolgálatát a császár seregében, mert utóbbi ajánlatot tett neki. Ugyanakkor bizalmatlan is a császárral szemben, mert tudja, hogy a prágai udvarban befolyá­sos ellenségei vannak. Egyébként is úgy látja, hogy Rudolf országai rövidesen egytől-egyig fellázad­nak és Mátyás főherceg pártjára állnak. Azt is fontolgatja, hogy ne szegődjön-e velencei szolgálatba, mert erre is kapott ajánlatot. Canaye Villeroy-nak. Velence, 1606. május 3. Canaye, Philippe, seigneur de Fresne: Lettres et ambassades. 3. köt. Paris, 1636. 29. Heischmann szerint spanyol szol­gálatba készült állni. Heischmann: i. m., 256-257. 176 A prágai Haditanács protokolluma 1607. február végén is 06rtsí-ként említi. ÖStA KA HKR­Prag Prot. Bd. 136 (1600, 1606-1611) Reg. (1607), fol. 159r (febr. 28.).

Next

/
Thumbnails
Contents