Századok – 2004
Tanulmányok - Sahin-Tóth Péter: Lotaringia és a tizenöt éves háború V/1149
LOTARINGIA ÉS A TIZENÖT ÉVES HÁBORÚ 1167 újjászervezésére és hátralékos zsoldjuk kifizetésére10 8 várakozó franciák cseppet sem voltak elégedettek helyzetükkel. Kényszerű együttélésük a várőrséggel, illetve a mezőváros lakosságával már az előző évben is számos feszültséghez vezetett.1 "'' A viszony azonban ez alkalommal még inkább elmérgesedett. Az idegen zsoldosok fizetetlenségükön és mostoha létkörülményeiken erőszakkal, a helyi és a környékbeli lakosságot sarcolva próbáltak enyhíteni.110 9 Több kérvényt is intéztek az illetékesekhez elmaradt járandóságuk kifizetését sürgetve, majd követeket menesztettek Bécsbe, hogy nagyobb nyomatékot adjanak követeléseiknek. Eredményt azonban ez sem hozott, bár a Haditanács komolyan vette a problémát. Végül május közepén az elégedetlenség nyílt lázadásba torkollott.11 1 A kompániák újjászervezésére némi pénzzel érkező császári biztost, illetve a lecsendesítésükkel próbálkozó ezredesüket és tisztjeiket elűzték, s a továbbiakban nem is álltak szóba a császár képviselőivel.11 ' Fogságba vetették a pápai várőrség katonáit és a helyi lakosság nagy részét,1 1 ' majd tárgyalásokat kezdtek az ellenséggel. Felajánlották Pápa átadását, ha a szultán kifizeti hátralékos zsoldjukat, sőt szolgálataikat is felkínálták Damad Ibrahim pasa nagyvezírnek, aki minden feltételüket elfogadta. Schwarzenberg, miután értesült az alkudozásról és a megegyezésről, július közepén ostromzár alá vette a várost. A küzdelem a lázadókkal majd egy hónapig tartott, és komoly veszteségeket okozott a császáriaknak. Maga Schwarzenberg is elesett az ostromban. Végül az éhség augusztus 9-e éjszakáján menekülésre késztette a zendülőket, de szándékuk kitudódott. Üldözőik nagyobb részüket levágták, bár így is sikerült néhány száz franciának Székesfehérvárra menekülnie, ahol török szolgálatba álltak.114 A fogságba esettekkel rövid úton, és brutális kegyetlenséggel bántak el a győztesek. A mintegy tucatnyi főkolompost, a zendülők választott alezredesét és főtisztjeit azonban Bécsbe vitték, ahol súlyos kínvallatásnak vetették alá őket, hogy minél többet megtudjanak a lázadás lefolyásáról, de még inkább a zendülők feltételezett cinkosairól.11 5 Október közepén szabályos hadbírósági eljárás kereté-108 ÖStA KA HKR-Wien Prot. Bd. 204 (1600) Exp., fol. lv (jan. 3. és 15.). ÖStA KA HKR-Prag Prot. Bd. 136 (1600) Reg., fol. 17r (márc. 1.). ÖStA KA HKR-Wien Prot., Bd. 205 (1600) Reg., fol. Ύ (márc. 3.) és fol. Τ (márc. 14.). 109 ÖStA KA HKR-Wien Prot. Bd. 200 (-1598) Exp., fol. 169' (dec. 13.). 110 ÖStA KA HKR-Wien Prot. Bd. 203 (1599) Reg., fol. 118r (jan. 4.), 308r (jan. 9.). 111 A francia zászlóaljak pápai lázadásáról a vonatkozó irodalom és források részletes ismertetésével lásd Sahin-Tóth: La France et les Français..., 546-601. 112 Hugne, fő- és altisztjei (összesen 43) és a lázadásból kimaradó néhány tucat katona (79 fö) Győrbe menekültek. 113 Sokakat közülük később át- illetve eladtak a fehérvári törököknek. 114 A dezertőrök maradékai egészen a háború végéig szolgáltak az oszmán seregben és jó részük 1606 után is a szultán zsoldjában állt. Sahin-Tóth·. La France et les Français... i. m., 569-578. Sahin-Tóth Péter: Mercenaires français au service du Grand Seigneur au début du XVIP siècle. In: Kalmár János szerk.: Miscellanea fontium historié Europaec. Emlékkönyv H. Balázs Éva történészprofesszor 80. születésnapjára. Budapest, 1997. 70-78. 1,5 ÖStA KA HKR-Wien Prot. Bd. 205 (1600) Reg., fol. 354r (aug. 12.), 355v (aug. 20), 132r (aug. 24.), 25r (szept. 28.). ÖStA FHKA HKA HFÖ Prot-Wien Bd. 529 (1600) Exp., fol. 708 és fol. 727v (aug. 29.). Fugger-Zeitungok: Österreichische Nationalbibliothek (= ÖNB) Handschiftensammlung (= Hschr.l Codex (= Cod.) 8973, fol. 391r (Győr, aug. 20.), fol. 417v (Bées, aug. 29.), fol. 416r (Prága, szept. 2.).
