Századok – 2004

Tanulmányok - Sahin-Tóth Péter: Lotaringia és a tizenöt éves háború V/1149

1156 SAHIN-TÓTH PÉTER lent meg II. Miksa császárrá koronázásán Frankfurtban, majd 1570 novemberében Mézières-ben IX. Károly és Habsburg Erzsébet, Miksa lányának esküvőjén.36 Követei továbbra is részt vettek a birodalmi gyűléseken és a felső-rajnai kerület gyűlésein.1

' Dinasztikus politikája is inkább a Rajnán túlra irányult. Mindkét húga és két lánya is birodalmi fejedelemhez ment feleségül.3

8 2. Lotaringia és a török háborúk 1593 előtt: pénz és katonák A hercegek függetlenedési törekvései ellenére a Német-római Birodalomhoz tartozás'tudata, a birodalmi szolidaritás eszméje elevenen élt Lotaringiában a 16. században. Az Oszmán Birodalommal vívott háborúk élénk érdeklődést és visszhangot keltettek a hercegségben.1

9

Ez is szerepet játszhatott abban, hogy a lotaringiai alattvalóktól 1505-től kezdődően különösebb nehézség nélkül lehetett behajtani a török elleni háborúra szedett birodalmi adót. Mindazonáltal — legalábbis a nürnbergi megállapodásig — Antal herceg nem győzte hangsúlyozni, hogy önkéntes, eseti hozzájárulásról van szó, ami a későbbiekre nézve semmire sem kötelezi őt és utódait.4

" Ez a 16. század folyamán rendszeressé váló, és célját tekintve könnyen igazolható adó más tekintetben is jelentőséggel bírt. Kirovása és beszedése, amelyet a birodalmi gyűlés az egyes rendekre bízott, szükségessé tette, hogy territóriumaikon belül külön intézményt építsenek ki e célra.4

1

Ebből kétszeresen is hasznot húzhattak. Egyrészt fokozatosan szert tettek egy állandó, a helyi rendektől független adóigazgatási szervezetre, másrészt tág terük nyílt a visszaélésekre. Túladóztathatták alattvalóikat vagy a befolyt pénzeket visszátarthatták saját céljaikra.4

" Ε tanulmány kereteit túllépné annak vizsgálata, hogy a lotaringiai herceg milyen mértékben élt vagy élt vissza ezekkel a lehetőséggel. A tények azonban beszédesek: a 16. század eleje óta rendszeresen szedtek adót a török elleni háború-36

Calmet: Hist, de Lorraine... 5. köt., 754. A 18. századi lotaringiai történetíró úgy fogalmaz, hogy flKároly herceg igen fontos ügyek elintézése végett gyakori utazásokat tett mind francia, mind német földön". A birodalomban még idősebb korában is megfordult, „megújította szövetségét a főbb fejedelmekkel és nagy fontosságú ügyeket intézett". Calmet: Hist, de Lorraine... 5. köt., 888. 37

Cabourdin: i. m., 74., 75. Taveneaux, René: Histoire de Nancy, Toulouse, 1978. 236. 38

Renée (1544-1602) Vilmos bajor, Dorothée (1545-1621) II. Erik braunschweigi herceghez, míg lánya Antoinette (1568-1610) János Vilmos klevei és Elisabeth I. Miksa bajor herceghez ment nőül. Renée bajor házassága II. Miksa császár közvetítésével jött létre 1567-ben. Calmet: Hist, de Lorraine... 5. köt., 748. 39

Choné, Paulette: Emblèmes et pensée symbolique en Lorraine (1525-1633). Paris, 1991., 68-69., 73. 40

I. Ferdinánd 1529. május 20-án Speyerben kiadott oklevelében el is ismerte, hogy a herceg által adott 10 000 aranyforint egyszeri segély, amelyet Antal saját szabad akaratából ajanlott fel számára a török elleni védekezés céljára. Jellemző egyébkéilt a helyzetre, hogy Ferdinánd hálából — a lotaringiai herceg érdemeire hivatkozva — el akarta érni bátyjánál, hogy mentesítse Antalt a rendes birodalmi adó befizetése alól. Ferdinánd Károlynak, Speyer, 1529. április 30. Bauer - Lacroix: Korresp. Ferd., 2/2., 401-402. Vö. Turetschek, Christine: Die Türkenpolitik Ferdinands I. von 1529 bis 1532. Wien, 1968. 54. 3. jegyz. Schneider: i. m., 37-38. Cabourdin: i. m. 75-77. Choné: i. m., 61. 41 Winkelbauer, Thomas: Österreichische Geschichte 1522-1699. Ständefreiheit und Fürstenmacht. Länder und Untertanen des Hauses Habsburg im konfessionellen Zeitalter. 1. köt. Wien, 2003. 510. 42 Az állandósuló Türkenhilfe szerepéről a területi államhatalom kiépítésében részletesen lásd Schulze, Winfried: Reich und Türkengefahr im späten 16. Jahrhundert. Studien zu den politischen