Századok – 2004

Tanulmányok - Kenyeres István: A királyi és királynéi „magánbirtokok” a 16. században V/1103

1142 KENYERES ISTVÁN Év Bevétel Kiadás Mérleg 1587 (Dobronyával) 4814,45 1893,05 +2921,4 1598 (Dobronyával) 7264,3 1900 +5364,3 Látható, hogy az 1540-es években az uradalomnak 2500-3500 Ft készpénzbe­vétele volt, ennek döntő része a cenzusból származott (40-50%), míg a borkimérés­ből, a gabona és marhabőr eladásából változóan 5-20% jövedelemre tettek szert. A vár ebben az időszakban jelentős külső támogatásra szorult, amelyet a körmöcbá­nyai kamaragróf, vagy Mária királyné kincstartója folyósított. A kiadások között a legnagyobb tétel ezekben az években a bor- és marhavétel volt, de komoly kiadást jelentett a felfogadott katonaság zsoldjának kifizetése is. Ez az utóbbi a magyaráza­ta az uradalom deficites működésének. Zólyom azonban ebben az időben még tete­mes gabonabevételekkel rendelkezett, hiszen az 1530-as évek közepétől az 1550-es évek elejéig Zólyom megye mintegy 50 településéből Mária királyné tisztviselői szedték be a tizedet Zólyom, Végles, Lipcse és Dobronya számára, de a befolyt ga­bona döntő részét Zólyom kapta meg.18 7 Az 1580-as évekből származó adatok sze­rint a zólyomi uradalom készpénzbevételei jelentősen megnőttek, 5-7000 Ft-ra, azonban ennek oka az volt, hogy Dobronya bevételeit is ide adminisztrálták (egy 1587. évi adat szerint 6:4 arányban oszlottak meg Zólyom és Dobronya között a bevételek). Ebben az időszakban jelentős 3-5000 ezer Ft-os hasznot is hajtott az uradalom, ami azzal magyarázható, hogy a tekintélyes létszámú végvári katona­ságot nem innen fizették, de még élelemmel is a zólyomi tizedeket kezelő körmöc­bányai és besztercebányai kamara látta el őket.18 8 Zólyom szerepe tehát elsősorban a bányavárosok felügyeletére korlátozó­dott, illetve a helyi kamarai szervek támogatására, az arany- és ezüstcsempészet megakadályozására. A várnak ugyan jelentős katonai szerep jutott egy ideig, azonban a katonaság fenntartásában nem játszott szerepet az uradalom. Talán a csekély bevételek és a tényleges kiadási költségek tették indokolttá az uradalom bérletbe adását, amely fokozatosan „átcsúszott" zálogbirtokba. 1595-ben Pálffy Miklós szerezte meg Zólyomot 30.000 Ft értékben,18 9 majd a 17. században előbb Dersffy Miklós, majd Esterházy Miklós kezére került.19 0 181 Erasmus Haller kimutatása az 1542-46. között a zólyomi uradalomhoz tartozó tizedekből (Zehent des Stuels und Herrschaft Altensol) beszedett búza, zab, árpa és az eladott gabonából be­folyt készpénzről. ÖStA HHStA Belgien MD 16. (3740). 188 Vö. I. Rudolf parancsa Ygl besztercebányai rézvállalat-igazgatónak, miszerint, mivel a véglesi és zólyomi katonák arra panaszkodtak, hogy a nekik havonta járó 1 fertály gabona kiadását megtagadta, utasítja, hogy ezt azonnal adja ki számukra a szokásos módon. 1582.03.26. ÖStA HKA GB Bd. 397. fol. 393rv. 189 1595. dec. 1. Bécs. Erdődy Pálffy Miklós császári tanácsos, kamarás és dunáninneni kerüle­ti főkapitány reverzálisa Zólyom és Dobronya uradalmakra. Ebben átírja I. Rudolf záloglevelét, amely szerint a két uradalmat, amelyet eddig Barbaries György, majd Majtényi László kezelt, a Pálffy által a magyarországi hadi-fizetőmesternek áruban és pénzben lefizetett 30.000 magyar Ft fejében egy (!) évre kapja zálogba, illetve a zálogösszeg visszafizetéséig. A záloglevél ugyanakkor a Majtényinak kiadott, a zálogtulajdonost erősen korlátozó instrukciót is magában foglalja. 1595. dec. 1. Bécs. ÖStA HKA Niederösterreichische Reverse. A-3. fol. 1-6. 190 I. Rudolf inskripciója Szerdahelyi Dersffy Miklósnak Zólyom várára és uradalmára, Prága, 1603.07.26 MOL A 57 5. köt. 602-603. p.; MOL Ε 227 4. köt. 494. p.; III. Ferdinánd inskripciója Zó­lyomról és Dobronyáról Esterházy Miklósnak, Pozsony, 1638.03.22. MOL A 57 9. köt. 141-143. p. MOL Ε 227 7. köt. 85. p. Az uradalmakra először 1619-ben kapott kötelezvényt Esterházy, uo.

Next

/
Thumbnails
Contents