Századok – 2004
Tanulmányok - Kenyeres István: A királyi és királynéi „magánbirtokok” a 16. században V/1103
A KIRÁLYI ÉS KIRÁLYNÉI „MAGÁNBIRTOKOK" A 16. SZÁZADBAN 1139 és ispánság kormányzására nevezték ki.17 3 Ami az uradalom irányítását illeti, a kapitány kezelte a jövedelmeket is, így tulajdonképpen prefektusként állt a vár és uradalom élén. Melléje egy helyettest (Leutenant) rendeltek ki, aki minden bizonnyal gazdasági és közigazgatási ügyekben volt a helyettese, a katonai funkciókat pedig egy alvárnagy („unnder Burggraf") látta el. 1542-től már uradalmi ellenőr (Gegenschreiber) és számvevő (Rentmeister) alkalmazásának is van nyoma. A kapitány hivatali instrukciói szinte szóról szóra megegyeznek a magyaróváriéval: nem idegeníthetett el semmit sem az uradalomból, nem bocsátkozhatott tárgyalásokba a királyné és Ferdinánd ellenségeivel, a várat a királyné parancsára át kellett adnia vagy Máriának, vagy Ferdinándnak. Köteles volt az alattvalókat megvédeni, és az uradalom gazdálkodását hasznosan irányítani, valamint számadásokat készíteni, amelyeket neki és helyettesének is alá kellet írnia.174 Miután 1548-ban a zólyomi uradalmakat I. Ferdinánd biztosai átvették, Puchheim a helyén maradhatott, sőt egy rövid ideig ő állt valamennyi zólyomi királyi birtok: Zólyom, Végles, Lipcse és Dobronya, valamint a körmöcbányai kamara élén is. Puchheim utasítása szerint kinevezhetett a várakba tisztviselőket és udvarbírákat.175 1549. január 1-jéig szóló ideiglenes megbízatása után az uralkodó Puchheimet újból kinevezte a zólyomi uradalom élére, egyúttal a dobronyai uradalmat Zólyomhoz csatolta.17 6 Puchheim 1552-ig állt az uradalom élén, hivatali utódja Gyarmati Balassa János lett.17 ' Balassa idején kapcsolódik össze Zólyom és az újonnan szervezett bányavárosi kapitányság, amelynek elsődleges célja a Garam-völgyi bányavárosok védelmének biztosítása volt.17 8 Balassa szerencsétlen szécsényi vállalkozása 1562-ben ugyan főkapitányi állásába került, de megmaradt zólyomi ispánnak és kapitánynak. 1569-ben a — Dobó Istvánnal együtt — letartóztatott Balassa helyére Erdődi Pálffy Tamás17 9 került a zólyomi várkapitányi tisztre (1570-1572), ettől kezdve viszont már nem Zólyomon székelt 173 A kapitányok megnevezése: „Span und Hauptman auf AltensohP', illetékességük pedig: „Schloß, Spanschaft und Herrschaft Altensohl". Ld. a köv. jegyz. 174 Az alábbi utasítások és kinevezések alapján: Jacob von Stamp 1537. december 23-i kinevezése. ÖStA HHStA Belgien MD 11 (3733) fol. 42r-44v. és fol. f. 48r^9v. Nikolaus Prusinovszky kinevezése 1542. május 8.: uo. 16. (3740). Christoph Thum zólyomi kapitány kinevezése a véglesi uradalom kezelésére, 1531. márc. 17. uo. 11 (3733) fol. 30r-32v. 175 I. Ferdinánd bestallungja Puchheim részére, 1548. január 8. ÖStA HKA GBU Bd. 386. fol. 185r-188r. 176 I. Fedinánd instrukciója Puchheim zólyomi és dobronyai kapitánynak. 1549. január 08. ÖStA HKA HFU RN 2 Konv. 1549. fol. 10-23. és 26-38. 177 1552. november 12. Puchheim levele Ferdinándnak, amely szerint november 9-én kapta meg az uralkodó levelét zólyomi hivatalából történő elbocsátásáról. ÖStA HKA HFU RN 4 Konv. 1554. Juli. fol. 80-81. I. Ferdinánd kinevezése Balassának a zólyomi kapitányságra, Leoben, 1552. november 29. ÖStA HKA GBU Bd. 388. fol. 107-112. Balassa utasítása a dobronyai (döbringi) uradalom bevételeinek kezelésére ugyanakkor uo. fol. 112-114. Vö. I. Ferdinánd utasítása a kiküldött biztosoknak — miszerint a zólyomi uradalmat és várat a főkapitánysággal és ispánsággal együtt gondozásra és kezelésre („Phleg und Verwaltungweis") Balassa Jánosnak adta, aki fizetése fejében pedig a bányavárosi területen lévő dobronyai (döbringi) uradalmat kapta meg —, hogy gondoskodjanak az inventárium szerinti átadásokról. 1552. dec. 13. Graz. ÖStA HKA GB Bd. 388. 118a. 178 Pálffy Géza: A török elleni védelmi rendszer szervezetének története a kezdetektől a 18. század elejéig. Történelmi Szemle 38. (1996) 2-3. sz. 186. 179 Pálffy valószínűleg csak ideiglenes kapitányi kinevezést kaphatott, mivel a megye főispánja a börtönbe kerülő, majd onnan megszökő Balassa volt 1572-ig. Föglein Α.: XVI. századi közigazgatástörténeti i. m. 475-476.
