Századok – 2004
Tanulmányok - Kenyeres István: A királyi és királynéi „magánbirtokok” a 16. században V/1103
1126 KENYERES ISTVÁN kapta meg kinevezését (később azonban Lévára került át a főkapitányság központja). A Habsburg királyi „magánbirtok" (domínium) egyik klasszikus előképének éppen a magyaróvári uradalom tekinthető, amelynek igazgatása sok mindenben az alsó-ausztriai uradalmak igazgatásával rokonítható. A fenti uradalmakon kívül még egy fontos várbirtok, a középkorban a budai udvarbírósághoz tartozó Komárom került az Alsó-ausztriai Kamara igazgatása alá. Ezek az uradalmak nem tartoztak a legjövedelmezőbbek közé a 16. század utolsó harmadában: 4. táblázat. Az uradalmi bevételek megoszlása a kamarák között 1574-1576-banlQ 1 Uradalmi bevétel (Ft) % Magyar Kamara 41721 29,9 Szepesi Kamara 84480 60,6 Alsó-ausztriai Kamara 13316 9,5 Összesen 139517 100,0 Mindez arra utal, hogy elsősorban nem anyagi érdekek vezérelték a Habsburg-uralkodókat egyes uradalmaik, azaz a királyi „magánbirtokok" Alsó-ausztriai Kamara alá rendelésében. Az okok csak az egyes uradalmak igazgatásának és gazdálkodásának vizsgálatával deríthetőek fel. A királyi/királynéi „magánbirtok" modellje: Magyaróvár Magyaróvár, mint katonai erődítmény, a Mohácsot követő polgárháborús időszakban stratégiai fontossággal bírt, elsősorban Bécs védelme szempontjából, de kiinduló támaszpontul szolgált Ferdinándnak a Szapolyai elleni küzdelemben is. Ezekben az években kezdték meg a vár megerősítését.10 8 Győr kiépülte után azonban elvesztette stratégiai szerepét, és nem tartozott többé a valódi végvárak közé (amit az a tény is jelez, hogy nem említik egyik végvárjegyzékben sem). Az < 1543-44. évi számadáskönyv a várnagyon kívül 24 gyalogost és 1 tüzért sorol fel.10 9 1580-ban mindössze 26 landsknecht, 1 őrmester, 1 sípos és 1 dobos szolgált a várban.11 0 Az 1580-as évekre már olyan jelentéktelennek tűnt a vár katonai 107 Kenyeres /.; A kamarai uradalmak igazgatása és gazdálkodása i. m. 199. 108 1531-ben Ferdinánd a németalföldi rendektől kívánt támogatást szerezni Óvár megerősítésére, ez ekkor Mária ellenállásán bukott meg. Die Korrespondenz Ferdinands I. Familienkorrespondenz Bd. 3. i. m. 302-305. (No. 550.); 311-313. (No. 556.) 1532-ben Máriával, mint a vár tulajdonosával akarta fedeztetni az építési költségeket, amelyre a birtok hadiadóját engedte át. Uo. 503-507. (No. 620.a.) 1531-től a magyaróvári uradalom számadásaiban szerepelnek is kisebb építési kiadások. ÖStA HHStA Belgien MD. 17. (3741). 1537-ben a haditanácsosok a vár megerősítését az alábbi szavakkal javasolták Ferdinánd felé: „Wo bemelter Flegkh Altenburg mit der wasserwell, pollwerckh und andern dermassen, wie in der gemelten commissarien beschaw beratschlagt, bevestigt, das solhes den Turkhen oder anndern Eur(e) Ku(nigliche) M(ajestä)t widerwärtigen in einzug der Niderösterreichn Lannde, in irem furnemen ein merkliche Verhinderung sein, und lanng an demselben Paß aufgehalten würden." ÖStA HKA Niederösterreichische Herrschaftsakten (= NÖHA) RN 4. fol. 2-5. ",! i Jacob von Stamp magyaróvári prefektus és mosoni ispán számadása a magyaróvári uradalom bevételeiről és kiadásairól, 1543. május 1. - 1544. január 1. ÖStA HHStA Belgien MD 19. (3743). 110 Erasmus Braun magyaróvári prefektus jelentése Miksa főherceg részére. ÖStA HKA NÖHA RN 4 föl. 176-177.
