Századok – 2004
Tanulmányok - Kenyeres István: A királyi és királynéi „magánbirtokok” a 16. században V/1103
1124 KENYERES ISTVÁN utolsó harmadában katasztrofális volt: az 1564-ben elhunyt Ferdinánd fiaira 12 millió rajnai Ft adósságot „hagyott",9 9 1575-ben pedig— az elzálogosított ausztriai uradalmak zálogösszegeit (Pfandschilling) nem számítva — az államadósság hét millió rajnai Ft-ot tett ki.100 Ezzel a katasztrofális anyagi helyzettel magyarázható a kamarai birtokok elidegenítésének megkezdése; az 1590-es évek végére már csupán 15 jelentős uradalom volt kamarai kezelésben. Ezek azonban továbbra is meghatározó részét képezték a végvárrendszer finanszírozásának (elegendő itt a tokaji, szatmári, egri uradalmakra utalnunk).10 1 Ami a kincstári,'királyi uradalmak bevételeit illeti, felül kell bírálnunk azokat a nézeteket, miszerint ezek nem voltak jelentősek. Ember Győző, aki feldolgozta a Magyar Kamara 1555-1562. közötti számadáskönyveit, arra a megállapításra jutott, hogy a kamarai uradalmak jövedelme 8 év alatt együttesen 18.110 Ft-ra rúgott, ami évi 2263,75 Ft jövedelmet jelentett, ami a Jagelló-korhoz képest is csekélynek tűnik, és az összbevételeknek csupán 2,3%-át tette ki.10 2 A Magyar Országos Levéltár egykori tudós főigazgatóját azonban ugyanaz a könyvelési gyakorlat tévesztette meg, mint amelyik a Jagelló-kor esetén is téves következtetéseket indukált. Eszerint a kamarai/kincstári birtokok bevételeit nem tűntették fel a kamarai zárszámadásokban, ott csak akkor került sor bevételi tételeik könyvelésére, amennyiben az uradalom nem használta fel valamennyi jövedelmét, és volt lehetőség a kamarai pénztárba történő befizetésre. Amennyiben a fennmaradt kamarai/kincstári uradalmak számadáskönyveit vizsgáljuk meg, akkor egyértelműen kitűnik az uradalmak által kezelt jövedelmek jelentősége. Igaz ezeket a jövedelmeket jórészt helyben használták fel, elsősorban a végvári katonaság élelmezésére és zsoldfizetésére fordították.10 3 A Magyar Királyság valamennyi bevételét feltüntető kimutatások azonban jól tükrözik a kincstári/kamarai uradalmak meghatározó voltát: pl. 1574-76-ban a királyi Magyarország összbevételének mintegy 14%-a folyt be a kincstári/királyi uradalmakból, éves szinten kb. 90.000 Ft, amelyhez hozzájárult még az üresedésben lévő és a végvárrendszer fenntartására fordított esztergomi érsekség jövedelme is (41.000 Ft), így ekkor az országjövedelmének összesen 20%-a származott az uradalmakból.10 4 Királyi ,,magánbirtokok " a 16. század második felében Most vizsgáljuk meg, hogy a kamarai/kincstári birtokokon belül elkülöníthetőek-e a Mohács előtt is megtalálható „magánuradalmak" köre. Véleményem 99 Uo. 220-231. Rauscher, Peter: Kaiser und Reich. Die Reichstürkenhilfe von Ferdinand I. bis zum Beginn des „Langen Türkenkrieges" (1548-1593). Finanzen und Herrschaft. Materielle Grundlagen fürstlicher Politik in den habsburgischen Ländern und im Heiligen Römischen Reich im 16. Jahrhundert. Hrsg.: Edelmayer, Fridrich - Lanzinner, Maximilian - Rauscher, Peter. Wien-München, 2003. (Veröffentlichungen des Instituts für Osterreichische Geschichtsforschung 38.) 46. 100 Az 1575. évi államadósságra ld. Huber, Alfons·. Studien über die finanziellen Verhältnisse Oesterreichs unter Ferdinand I. Mitteilungen für Österreichische Geschichtsforschung. Erg. Band. 4. (1893) 223. 101 Ld. 95. jegyz. 102 Adatok: Ember Gy.: A magyar királyi kamara i. m. 521. 10:1 Kenyeres /.: A kamarai uradalmak igazgatása és gazdálkodása i. m. 191-206. Kenyeres I.: A végvárak uradalmainak i. m. 1390-1391. 104 Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században. Levéltári Közlemények 74. (2003) 92-97.
