Századok – 2004

Tanulmányok - Kenyeres István: A királyi és királynéi „magánbirtokok” a 16. században V/1103

1124 KENYERES ISTVÁN utolsó harmadában katasztrofális volt: az 1564-ben elhunyt Ferdinánd fiaira 12 millió rajnai Ft adósságot „hagyott",9 9 1575-ben pedig— az elzálogosított ausztri­ai uradalmak zálogösszegeit (Pfandschilling) nem számítva — az államadósság hét millió rajnai Ft-ot tett ki.100 Ezzel a katasztrofális anyagi helyzettel magya­rázható a kamarai birtokok elidegenítésének megkezdése; az 1590-es évek végére már csupán 15 jelentős uradalom volt kamarai kezelésben. Ezek azonban tovább­ra is meghatározó részét képezték a végvárrendszer finanszírozásának (elegendő itt a tokaji, szatmári, egri uradalmakra utalnunk).10 1 Ami a kincstári,'királyi uradalmak bevételeit illeti, felül kell bírálnunk azo­kat a nézeteket, miszerint ezek nem voltak jelentősek. Ember Győző, aki feldol­gozta a Magyar Kamara 1555-1562. közötti számadáskönyveit, arra a megállapí­tásra jutott, hogy a kamarai uradalmak jövedelme 8 év alatt együttesen 18.110 Ft-ra rúgott, ami évi 2263,75 Ft jövedelmet jelentett, ami a Jagelló-korhoz képest is csekélynek tűnik, és az összbevételeknek csupán 2,3%-át tette ki.10 2 A Magyar Országos Levéltár egykori tudós főigazgatóját azonban ugyanaz a könyvelési gya­korlat tévesztette meg, mint amelyik a Jagelló-kor esetén is téves következtetése­ket indukált. Eszerint a kamarai/kincstári birtokok bevételeit nem tűntették fel a kamarai zárszámadásokban, ott csak akkor került sor bevételi tételeik könyvelé­sére, amennyiben az uradalom nem használta fel valamennyi jövedelmét, és volt lehetőség a kamarai pénztárba történő befizetésre. Amennyiben a fennmaradt kamarai/kincstári uradalmak számadáskönyveit vizsgáljuk meg, akkor egyértel­műen kitűnik az uradalmak által kezelt jövedelmek jelentősége. Igaz ezeket a jö­vedelmeket jórészt helyben használták fel, elsősorban a végvári katonaság élel­mezésére és zsoldfizetésére fordították.10 3 A Magyar Királyság valamennyi bevé­telét feltüntető kimutatások azonban jól tükrözik a kincstári/kamarai uradalmak meghatározó voltát: pl. 1574-76-ban a királyi Magyarország összbevételének mintegy 14%-a folyt be a kincstári/királyi uradalmakból, éves szinten kb. 90.000 Ft, amelyhez hozzájárult még az üresedésben lévő és a végvárrendszer fenntartá­sára fordított esztergomi érsekség jövedelme is (41.000 Ft), így ekkor az országjö­vedelmének összesen 20%-a származott az uradalmakból.10 4 Királyi ,,magánbirtokok " a 16. század második felében Most vizsgáljuk meg, hogy a kamarai/kincstári birtokokon belül elkülönít­hetőek-e a Mohács előtt is megtalálható „magánuradalmak" köre. Véleményem 99 Uo. 220-231. Rauscher, Peter: Kaiser und Reich. Die Reichstürkenhilfe von Ferdinand I. bis zum Beginn des „Langen Türkenkrieges" (1548-1593). Finanzen und Herrschaft. Materielle Grund­lagen fürstlicher Politik in den habsburgischen Ländern und im Heiligen Römischen Reich im 16. Jahrhundert. Hrsg.: Edelmayer, Fridrich - Lanzinner, Maximilian - Rauscher, Peter. Wien-Mün­chen, 2003. (Veröffentlichungen des Instituts für Osterreichische Geschichtsforschung 38.) 46. 100 Az 1575. évi államadósságra ld. Huber, Alfons·. Studien über die finanziellen Verhältnisse Oesterreichs unter Ferdinand I. Mitteilungen für Österreichische Geschichtsforschung. Erg. Band. 4. (1893) 223. 101 Ld. 95. jegyz. 102 Adatok: Ember Gy.: A magyar királyi kamara i. m. 521. 10:1 Kenyeres /.: A kamarai uradalmak igazgatása és gazdálkodása i. m. 191-206. Kenyeres I.: A végvárak uradalmainak i. m. 1390-1391. 104 Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században. Levéltári Közlemények 74. (2003) 92-97.

Next

/
Thumbnails
Contents