Századok – 2004
Tanulmányok - Kenyeres István: A királyi és királynéi „magánbirtokok” a 16. században V/1103
1118 KENYERES ISTVÁN részt Ferdinánd, úgy tűnik, végleg meg kívánta szüntetni a magyar királynék uradalmakkal történő javadalmazását. Könnyű belátni azt is, hogy miért kívánta Ferdinánd minden áron megszerezni magának (és nem feleségének!) Mária birtokait és jövedelmeit. Amíg Ferdinánd új országa királyi jövedelmeiből egészen az 1540-es évek végéig továbbra is — a rendek által ellenőrzött hadiadót leszámítva — alig pár ezer Ft jövedelmet szedett be'5 , addig Mária magyarországi bevételei továbbra is igen tekintélyesek voltak. Ez annak is köszönhető, hogy az özvegy királyné ugyan politikailag meszszemenően kiállt bátyja érdekei mellett, azonban ezzel párhuzamosan birtokai, jövedelmei kapcsán magánérdekeit mindig igen jól tudta képviselni. Jellemző, hogy a Szapolyai uralta országrészbe eső birtokai után sikerült kárpótlást kieszközölnie Ferdinándtól, ugyanakkor igyekezett az elvileg ellenséges területen fekvő uradalmait legalább névlég megőrizni, és akár némi jövedelemre is szert tenni azokból. A fenti kárpótlás ellentételezéseként, illetve egyéb hitelek fejében került a pozsonyi főharmincad 1526-ban, és a Sopron megyei győri püspöki tizedek jövedelmei 1527/28-ban Máriához.7 6 A második esetre jó példa Munkács vára, amely a Szapolyai-párti Artándy Pál kivégzése után 1531-ben sógorának, Büdi (Bidi) Mihálynak a kezébe került, ugyanakkor az 1530-40-es években évi bérletet fizetett Máriának. " Diósgyőr várát 1527-ben inkább átengedte a Habsburg család egyik fontos hívének, Pemfflinger Sebestyénnek, akinek a halála után, 1537-ben, vissza is került Mária birtokába, azonban csak rövid időre, mivel 1538-ban már Szapolyai kezére jutott.'8 Mária ugyanakkor igyekezett kihasználni a kínálkozó lehetőségeket: az 1530-as évek elején Christoph Thurnnal, aki ekkor Mária zólyomi ispánja és kapitánya volt, sorra elfoglaltatta Végles, Lipcse és Dobronya várait Szapolyai híveitől.'9 Véleményünk szerint Mária ekkor is tudatosan járt el: olyan várakat foglaltatott el, amelyek korábban a zólyomi királynéi uradalomhoz tartoztak. Ezek Beatrix által történt zálogosítását, illetve II. Ulászló adományozását vonta tehát kétségbe, és bízott abban, hogy bátyja segítségével meg is tudja tartani azokat.8 0 Tudjuk, hogy Mária nem járt teljes sikerrel, a rendek sérelmezték ezen uradalmak elfoglalását, és többször is követelték visszaadását törvényes tu-75 I. Ferdinánd állítása szerint 1528-ban mindössze 7000 Ft bevétele volt az országból. Die Korrespondenz Ferdinands I. Familienkorrespondenz Bd. 2, 1. 1527 und 1528. Bearb. von Wilhelm Bauer und Robert Lacroix. [Wien] 1937. (Veröffentlichungen der Kommission für Neuere Geschichte Österreichs 30.) 187.; Fichtner, Paula Sutter: Ferdinand I. Wider Türkennot und Glaubensspaltung. Graz-Wien-Köln, 1986. 81. 1539-1541 között a Magyar Kamara alig 3-5 ezer Ft bevételt könyvelt el az uralkodó részére (a hadiadót leszámítva). Kenyeres István: I. Ferdinánd magyarországi pénzügyigazgatási reformjai és bevételei. Megjelenés alatt a Történelmi Szemlében. 76 Heiß, G.: Besitzungen der Königin Maria. 2. Teil. i. m. 92-99., 106-109. fol. 5. Vö.: 1530. július 8. Bécs. Az Alsó-ausztriai Kamara Ferdinándnak a győri püspökség tizedeiről, miszerint Sopron és más kerületek tizede mindig árendában voltak, legutóbb a király parancsára Mária kapta meg, de nem tudja a kamara, hogy ez csak az előző évre szólt-e, vagy pedig hosszú távra? Eszerint 1529-től élvezhette Mária ezeket a tizedjövedelmeket. ÖStA HKA HFU RN 2 Konv. 1530. fol. 5. 77 Heiß, G. : Besitzungen der Königin Maria. 2. Teil i. m. 85. Mária királyné számadásaiban 1544-től van nyoma az évi árenda fizetésének. ÖStA HHStA Belgien Manuscrits Diverse (= MD) 15. (3739). 78 Heiß, G. ·. Besitzungen der Königin Maria. 2. Teil. i. m. 90-91. 79 Föglein Α.: XVI. századi közigazgatástörténeti adatok i. m. 471—472. Heiß, G.: Besitzungen der Königin Maria. 1. Teil. i. m. 69., 2. Teil. i. m. 77. 80 Végles kapcsán tudni lehet, hogy Mária 1527-ben tárgyalásban állt Ráskay Istvánnal a birtok átengedéséről. Heiss, G.·. Politik und Ratgeber Maria i. m. 169.
