Századok – 2004
Tanulmányok - Kenyeres István: A királyi és királynéi „magánbirtokok” a 16. században V/1103
A KIRÁLYI ÉS KIRÁLYNÉI „MAGÁNBIRTOKOK" A 16. SZÁZADBAN 1109 szlavóniai nyestbőradó helyett a királyi urburából évi 8000 Ft-os évjáradékot kapott.2 ' 1427-ben Zsigmond — cserébe a királynénak lekötött harmincadokért — immár ténylegesen átengedte a bányavárosokat és az urburával együtt a kamarát is (a rézjövedelem kivételével). Ekkortól már a királyné nevezhette ki a Bars és Zólyom megyei ispánokat és az illető várak várnagyait is.28 Borbála kifejezetten ügyesen gazdálkodott jövedelmeivel, így nem csoda, hogy Zsigmond inkább neki adott zálogba várbirtokokat, mint a báróknak. így került 1424-ben Ajnácskő, majd Fülek, 1431-ben Diósgyőr váruradalma — Dédes és Cserép várakkal együtt 60.000 Ft-ért — királynéi kézre. Nem tisztázott körülmények között, de további uradalmak jutottak Borbála kezére az 1430-as években, így Trencsénben Lietava és Ugród, továbbá Likava és Nagyvár Liptó megyével, valamint Torna vára Torna megyével együtt.2 9 Látható, hogy Borbála igyekezett összefüggő birtokterületet kialakítani Trencsén megyétől Liptó, Zólyom, Bars megyéken át Nógrád és Pilis megyéig. Borbála királynéi utódainak birtokai között szinte mindegyikük esetében megtalálhatóak a Garam-völgyi bányavárosok, Zólyom megye uradalmai, Diósgyőr, valamint Óbuda birtokai és a Csepel-sziget. Ugyan Borbála élete végéig, özvegysége idejére is — esetleges újbóli féijhezmeneteléig — kapta meg a birtokokat, azonban Albert király 1439 nyarán Borbálától elvéve, Erzséb'et királynénak adományozta a Trencsén megyei birtokokat, Diósgyőrt, Tolnát és Szandát valamint Szegedet. Erzsébet jelentős járadékot kapott a szlavóniai nyestadóból, valamint a körmöcbányai kamatából (összesen 20.000 Ft értékben).30 Mátyás első feleségének, Podjebrád Katalinnak (Kunigunda) 1461-ben jegyajándék gyanánt átengedte a Ciliéi Borbála által is bírt királynéi birtokok közül Óbudát, Diósgyőrt, a Csepel-szigetet és a királynéi kunokat, azonban a királyné korai halála (1464) után túlnyomórészt a király anyja, Szilágyi Erzsébet élvezte a királynéi uradalmak jövedelmét.3 1 Beatrix királyné csak Erzsébet halála (1483) után tudta, akkor is csak igen nehezen, lépésről-lépésre megszerezni a királynéi birtokokat: 1484-ben Óbudát, 1486-ban a bányavárosokat, majd a zólyomi, véglesi, dobronyai, saskői és a simontornyai uradalmakat sikerült megkapnia.3 2 1490-ben mintegy 10 váruradalom felett rendelkezett, így a fentieken kívül Diósgyőr és Ónod uradalmaival, valamint Huszt várával és a máramarosi sókamarai városokkal is.3 3 Beatrix egyébként Mátyás halála után a királynéi uradalmakat sajátjaként kezelte, és ezt a helyzetet II. Ulászlónak is el kellett fogadnia, legalábbis névleges házasságuk idejére. Beatrix a király-27 A vonatkozó 1424. évi Zsigmond-féle adománylevelek, illetve (Habsburg) Albert herceg által kiadott hozzájárulás (ez utóbbi említi valamennyi királynéi birtokadományt) kiadását ld. Wenzel Gusztáv: Okmányi adalék Borbála és Erzsébet magyar királykék birtokáról. Magyar Történelmi Tár 12. (1863) 274-285. 28 Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp. 1984. 72-73. Engel Ρ: Királyi hatalom i. m. 73-76., 193. 29 Engel P: Királyi hatalom i. m. 93., 102-103, 105-107. 112., 131., 162. Mályusz E.: Zsigmond király i. m. 74. Érdemes megjegyeznünk, hogy Diósgyőr 1390-95 között Mária királynő birtokában volt. 30 Wenzel G.: Okmányi adalék i. m. 285-286. 31 Teleki József: Hunyadiak kora Magyarországon. 11. köt. Pest, 1855. 3-6. (No. CCCXVIII.) Kubinyi Α.: A budai vár i. m. 71-72. 32 Berzeviczy Albert: Beatrix királyné (1437-1508). Történelmi élet- és korrajz. Bp. 1908. (Magyar történelmi életrajzok) 269-273. A Csepel-sziget birtoklására (1489) ld. Teleki J.: Hunyadiak kora i. m. 12. köt. 460-463. (No. DCCXCII). 33 Kubinyi Α.: A Mátyás-kori államszervezet i. m. 60-61. és Engel Ρ: Mo. térképe i. m.
