Századok – 2004
Tanulmányok - Pálffy Géza: Koronázási lakomák a 15–17. századi Magyarországon. Az önálló magyar királyi udvar asztali ceremóniarendjének kora újkori továbbéléséről és és a politikai elit hatalmi reprezentációjáról V/1005
KORONÁZÁSI LAKOMÁK A 15-17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 1055 kívül már mind a felső-, mind az alsótábla nagy traktát csaphatott. Míg az előbbi a bécsi udvartartás tagjaival együtt a várban mintegy hetven főnyi társaságot számlált,24 5 addig az utóbbi képviselőit külön látta vendégül az új uralkodó — miként Nabradi Ferenc pozsonyi polgár feljegyezte: „négy házban [értsd: szobában] hosszú asztalok voltak, öt pohárszék, öttünk osztán, ott vendéglett az király bennünket."24 6 Természetesen a királyi lakoma után a magyar udvarmester meghívására az előbbiekhez csatlakoztak az uralkodói asztalnál felszolgáló magyar főméltóságok és étekfogók is, miként ez már 1563-ban is történt. 1618-ban azután ezt már maga a koronázási ordó is előírta számukra.24 7 Ekkorra az is végleges gyakorlattá vált, hogy az uralkodó nevében az alsótábla tagjait annak elnöke, a személynök invitálta asztalhoz.24 8 Mivel ők többnyire szép számmal voltak a diétákon jelen, 1638-ig vendéglátásukra a pozsonyi városházán került sor. Ebben az esztendőben már tíz kör alakú asztalt24 9 terítettek számukra, kézmosásukról és ellátásukról a bécsi főudvarmester által kijelölt udvarnokok és előkelőbb pozsonyi polgárok gondoskodtak.25 0 Nem volt mindez másként Sopronban sem, ahol a diéta megvendégelésére mind 1622-ben és 1625-ben, mind 1681-ben általában ugyancsak a város- és az országháza szolgált.25 1 245 „Parte alia proceres Germani et Hungario, ad septuaginta numerati, aliis mensis magna laetitia epulantur." M. G. Kovachich: Solennia inauguralia 58., vö. még „in humilioribus arcis conclavibus antistites, barones, nobiles, splendide epulati" OSzK App. H. 705/1. 246 Benda K.-Fügedi Ε.: A magyar korona 161. 247 „Finito prandio domini magnates et regnicolae caeteri, qui ministrabant ad mensam Suae Majestatis, per dominum magistrum curiae deducentur ad prandium. His ministabunt proprii famuli et servitores." MOL Ε 142 Fasc. 10. Nr. 9/1. (további példányokra Id. a Függelék I. részét) 248 „Status et Ordines vero per dominum personalem praesentiae in peculiarem domum ad prandium invitandi et deducendi erunt." Uo. Ezt erősíti meg Révay Péter visszaemlékezése is: „Status porro et Ordines per personalem praesentiae in peculiare hypocaustum itidem ad prandendum deducti sunt." R Révay: De Monarchia 137. 249 „Mi osztán az városházához bementünk. Ott egynéhány kerek asztal megterítve, tányér, általkeszkenő, zsemlye, egy-egy kés és egy kalán ezöst mindenik tányéron. Azomban mosdatának az császár szolgái bennünköt, leültünk. Egy kerek asztalnál, az kinél én ültem, tizenöten voltunk." MOL, Regnicolaris levéltár, Ν 49, Diaetae antiquae [a továbbiakban Ν 49], Köt. 3. p. 194.; a terítékekre vö. még a bártfai követek jelentését: „Comparemus in curia seu praetorio civitatis in convivio, excipimus quam solenniter, cuivis suus orbis stanneus, culter, coclear et sudarium, cibi opipari adferuntur, quandoquam 14 N°, quandoquam 20" et allapadrita omnis generis cibus: schueter, lastanien, hienerfleis etc. In sanitatem Reginalis Maiestatis bibebatur strenue, clamore intersperso: vivat, bibat etc. Administratores erant praecipui viri, torques aureas aliqui habentes, cives item honesti." MOL Ν 114 Köt. 1. fol. 111. 250 „Az országnak penig az városházánál az németek gazdálkottanak, csakhogy igen kevesek voltak az statusokból jelen." Komáromy Α.: Berényi György naplója 137.; „Domini quoque regnicolae selectim quos [sic!] decern mensae capere poterunt, eant ad sua destinata loca et mensas." és „Dominis regnicolis seu comitatuum civitatumque et dominorum ablegatis in hospitalitate assistent domini deputandi per dominum supremum aulae praefectum." MOL Ε 142 Fasc. 29. Nr. 9. 34-35. pont. 251 Ezekről a korabeli nyomtatványok egy része is tudósít. G. Etényi Ν.: A 17. századi soproni országgyűlések 36., 41.;, vö. még 1625: „in altre stanze del palazzo furono convitati tutti gli Stati et Ordini d'Ungheria" J. G. Müller: Carlo Caraffa 286.; 1681-ben ugyanakkor az alsótábla asztalainak egyik felét a diéta tanácskozótermében, másik felét pedig a városházán állítottak fel. ÖStA HHStA ZA Prot. Bd. 4. fol. 34. Erről még a neves költő, Gyöngyösi István is tudósított országgyűlési naplójában: „Die 8a mensis Decembris: Ε napnak reggeli órán kell vala ledietálni [sic!] a memorialéban vett punctumokat, melyeknek Őfelségek [sic!, -nek nélkül] való béadását az fegész nemes ország nevével palatínus urunk őnagysága magára vállalt vala; de nem viheti végben, mert kirakták vala a
