Századok – 2004
Tanulmányok - Pálffy Géza: Koronázási lakomák a 15–17. századi Magyarországon. Az önálló magyar királyi udvar asztali ceremóniarendjének kora újkori továbbéléséről és és a politikai elit hatalmi reprezentációjáról V/1005
% 1032 PÁLFFY GÉZA az előkelőbb magyar rendeket és a bécsi udvartartás jelenlévő tagjait. Ők ez alkalommal hat asztalnál foglaltak helyet,13 4 feltételezhetően magyar zenészek kísérte nagy vidámságban. Az étkeket ekkor is az utazó udvari konyha készítette el, amelyhez — igen komoly mennyiségről lévén szó — a Magyar Kamara által különböző helyekről rendelt szállítmányok mellett az élelem (különféle borok, húsok, halak és zsír) egy részét Alsó- és Felső-Ausztriából biztosították.13 5 Bár a lakoma költségeit külön nem ismerjük, azt tudjuk, hogy a főhercegek és udvartartásuk élelemellátására szeptember 17-től október 26-ig összesen 25 640 forintot költöttek,13 6 amely összességében több mint három százaléka volt a Magyar Királyság korabeli éves jövedelmeinek, és egy jelentősebb kamarai uradalom teljes éves bevételével volt összemérhető.13 7 Miként az már a középkorban, majd Ferdinánd és Miksa koronázásán is történt, a bankettet délután 4 óra tájban pompás tánc zárta. Ezen azonban Rudolf király maga nem vett részt, a főhercegekkel és a hercegekkel együtt pusztán az ebédlőterem ablakából szemlélte meg a magyar nemeseknek az érseki palota udvarán előadott táncait.13 8 Ekkor mutathatta be az ifjú Balassi Bálint azon nevezetes hajdútáncát, amelyről Istvánffy Miklós utóbb krónikájában részletesebben megemlékezett.13 9 Balassi személye ugyanakkor témánk kapcsán egy másik szempontból is komoly figyelmet érdemel. Ο ugyanis — nyilván apja ajánlására — szerepelhetett a szép számú magyar,étekfogó között is, azaz betöltötte a megszűnt önálló magyar királyi udvar pusztán erre az alkalomra kreált ad hoc tisztségeinek egyikét. Erre a feladatára emlékezhettek fél évtizeddel később Körmöcbánya városának lakói, amikor egyik levelükben a bécsi udvarban ismereteink szerint sohasem szolgált neves költőt „pociilator Sacrae Caesareae Regiaeque Maiestatis"-nak titulálták.140 Balassi példája ezért óvatosságra kell, hogy intse a korszak kutatóit, amikor egykorú címzések alapján ruháznak fel némelyeket különféle udvari tisztségekkel, hiszen — mint látjuk — már maguk a kortársak sem voltak mindig teljesen tisztában a tényleges bécsi és névleges magyar udvari tisztségek problematikájával. # 5. Állandóság és változás a 17. században Az 1606. évi bécsi béke és az 1608. évi pozsonyi országgyűlés új fejezetet nyitott a bécsi udvar és a magyar rendek kapcsolatrendszerében. Az 1608. november 19-én magyar királlyá koronázott II. Mátyás (1608-1619) külön törvénycikkek-134 Uo. 99-100. és M. G. Kovachich: Solennia inauguralia 37. 135 Alsó-Ausztriából történő hús-, bor- és zsírszállításra: ÖStA HKA RA Fasz. 203. Kon. I. fol. 20-21., fol. 22-23., fol. 52-53. és fol. 64-65., illetve felső-ausztriai halrendelésre: Uo. fol. 56-57. 136 „Dann widerumben vom 17 Septembris biß 26 Octobris auf underhaltung heechsternenter Ihrer Fürstlichen Durchlauchten zur taglichen underhaltung aufgangen 25640 f." Uo. fol. 89. 137 Vö. Kenyeres István: A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a 16. században. Századok 135. (2001) 6. sz. 1390-1392. 138 H. Lietzmann·. Quellen 78. 139 Ν. Isthvanfi: Historiarum 531. és Eckhardt Sándor: Az ismeretlen Balassi Bálint. Bp. 1943. 56. Bár újabban Kőszeghy Péter több előadásában felvetette annak lehetőségét, hogy Balassi táncát Miksa 1563. évi koronázásakor járta volna el, ezt az eddig általunk ismert források nem erősítik meg. A hajdútáncra (további irodalommal): Néptánc kislexikon. Vál. Pálffy Gyula. Bp. 1997. 60-61. 140 Eckhardt S.\ Az ismeretlen Balassi Bálint 242-243.
