Századok – 2004
Tanulmányok - Pálffy Géza: Koronázási lakomák a 15–17. századi Magyarországon. Az önálló magyar királyi udvar asztali ceremóniarendjének kora újkori továbbéléséről és és a politikai elit hatalmi reprezentációjáról V/1005
KORONÁZÁSI LAKOMÁK A 15-17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 1025 Ferdinánd főherceg (1529-1595) titkárának, Hans Habersacknak a koronázásról készített, részletes német nyelvű beszámolójában.93 A javaslat, noha szűkszavúan, de meghatározta a magyar udvari főméltóságok lakoma alatti feladatait is. Ezeket a magyar tanácsosok pozsonyi összegyűlésüket követően bizonyosan azon idősebb tanácsos- és honfitársaiktól tudták meg, akiknek kikérdezését már 1561 tavaszán Bécsben is szükségesnek vélték, és akik vagy még maguk vettek részt I. Ferdinánd 1527. évi koronázási bankettjén, vagy — mint például Báthory András, Erdődy II. Péter, Perényi Gábor vagy enyingi Török Ferenc — apjuktól-nagybátyjuktól tudhattak arról bővebbet. Mindez azt jelentette, hogy a koronázási szertartás egészéhez hasonlóan a királyi lakoma kapcsán is a Jagelló-kori, írásban még nem rögzített hagyományokhoz nyúltak vissza, azaz 1563-ban a késő középkori szokásokat próbálták továbbörökíteni. Ennek hosszú távon igen komoly jelentősége volt. A tanácsosok javaslata szerint a magyar királyi udvarmesternek, Desewffy Jánosnak kellett felelnie a terem ajtóinak védelméért, n^ely feladatában néhány magyar nemes ajtónálló mellett a császári testőrök, a már 1527-ből ismert Hartschierok segítették. Emellett — mint a középkorban általában — az egész ceremónia sikeres lefolyását is ő ellenőrizte. Végül feladatai közé tartozott az is, hogy az egyes fogásokat a konyhából hozó étekfogók előtt az ebédlő ajtajáig pálcájával (scipio, baculum, sceptrum, Stab) vezényelve haladó ajtónállómesterhez, Bánffy Lászlóhoz csatlakozzon, majd azután az étekfogókat úgy vezesse (szintén egy pálcával a kezében) aζ ajtótól a királyi asztalig, hogy aζ ajtónállómester jobbján halad.94 Nem nehéz felismerni, hogy itt a főméltóságoknak a már a középkori lakomáknál is megismert étek-elöljárók (asztalnokok) feladatait kellett ellátniuk. Sőt, talán nem túlzás ezek alapján azt feltételezni, hogy a Jagelló uralkodók kormányzása (1490-1526) alatt a nagyobb nyilvános lakomákon .ezt a szerepet többnyire az udvar-, az étekfogó- és az ajtónállómester szerezhette meg magának; és Ferdinánd 1527. évi lakomáján is elsősorban Korlátkövy udvarmester halála miatt bízhatták ezt a feladatot más előkelőre. Az asztalhoz érkező fogásokat azután a tanácsosok szerint Bánffy István étekfogómesternek kellett a megkoronázott trónörökös elé helyeznie, majd felvágnia, amennyiben köszvénye ebben nem akadályozza. A beteg nagyúr esetleges helyettesítésére biztonság kedvéért azonban megnevezték Balassi Jánost is.9 5 Az ő jelölése korántsem volt véletlen, hiszen Balassi e tisztséget 1544-től közel egy évtizeden át ténylegesen ellátta a bécsi udvarban,9 6 így jól ismerte az ottani szo-93 Az opiniónak ugyanakkor eddigi ismereteink szerint ez az egyetlen napjainkig megmaradt példánya. 94 „Magister curiae, dominus Desewfi, observabit januas palatii auxilio hartscheriorum." ill. „Magister janitorum, dominus Ladislaus Banfi, praecedet dapes cum baculo eumque a janua palacii praecedet magister curiae, dominus Desewfi, usque ad mensam." Die Krönungen Maximilians 184. 95 „Magister dapiferorum, dominus Stephanus Banfij, si prae podagra potest, ipse sit structor et praecisor dapium, si non potest, sit loco eius Joannes Balassa." Uo. 183-184. 96 1544: ÖStA HHStA Obersthofmeisteramt [OMeA] Sonderreihe [SR] Schachtel 181. Nr. 22. fol. 12.; 1548: Uo. Nr. 25. fol. 3.; 1550: MOL, Magyar Kancelláriai Levéltár, A 57, Libri regii [a továbbiakban A 57] Köt. 2. p. 448.; 1551: ÖStA HHStA Obersthofmeisteramt [OMeA] Sonderreihe [SR] Schachtel 182. Nr. 30. fol. 10. A címet Balassi Bécsből való távozása után is viselte, ld. pl. 1554. ápr. 27-ről: „praecisor" ÖStA HHStA UA AA Fasc. 73. Konv. C. fol. 20-21.
