Századok – 2004

Tanulmányok - Pálffy Géza: Koronázási lakomák a 15–17. századi Magyarországon. Az önálló magyar királyi udvar asztali ceremóniarendjének kora újkori továbbéléséről és és a politikai elit hatalmi reprezentációjáról V/1005

1022 PÁLFFY GÉZA amikor 1561 márciusában az egyre betegesebb Ferdinánd és tanácsadói úgy döntöttek, Magyarországon is megkezdik a tárgyalásokat az utód, Miksa főherceg magyar királlyá koronázásának előkészítéséről. Bár ezek utóbb a királyválasztásról, aζ erdélyi megyék meghívásáról, a koronázásnak a diéta alatti időpontjáról, majd 1563-ban az elhunyt nádor, Nádasdy Tamás (1498-1562) utódjának kinevezéséről a rendekkel folytatott komoly közjogi viták,'9 valamint a főherceg cseh és német-római királykoronázása (1562. szept. 20. és nov. 24.), illetve Ferdinánd elfoglaltsága és betegeskedése miatt éveken át húzódtak, a politikai nézeteltérésekkel ellentétben a koronázási szertartást, azaz a Magyar Királyság legfőbb reprezentációs eseményét illetően az udvar vezetői meglehetősen nyitottak volt. Ε magatartásukat egyrészt az indokolta, hogy e téren felesleges volt újabb politikai ellentétek vállalása, másrészt hatalmi reprezentációs és propagandisztikus célokból kifejezetten érdekükben állt a magyar hagyományok megőrzése. Nem feledhető ugyanakkor az sem, hogy 1561-ben az öreg császáron kívül a Hofburgban már alig akadtak olyanok, akik egykor székesfehérvári koronázásán és ünnepi lakomáján jelen voltak. 1561. március 11-én ezért Ferdinánd Bécsbe hívott magyar tanácsosaival többek között azt is tudatta, hogy Miksát „illendő és szokott szertartással" kívánja Magyarország királyává koronáztatni, és ezért kérte őket, hogy tudassák ennek részletes rituáléját.8

0

A tanácsosok ezt március 14-én kelt válaszukban meg is ígérték, majd az uralkodó két nappal későbbi újabb sürgetésére 19-én kifejtették, hogy a koronázási ceremóniának úgy kell végbemennie, ahogy az Magyarország korábbi királyai és maga Ferdinánd trónra lépésekor történt, „amelyre — mint szellemesen írták — úgy véljük, hogy Felségtek is emlékezhet."8

1

Emellett külön felhívták a figyelmet arra, hogy Magyarországon a koronázásnak a Pontificale Romanum által szabályozott egyházi része mellett van egy külön világi része is, nevezetesen a koronázó templomból indulva egy másik templomig és további helyekre haladva. Mindezen ceremóniák részletes bemutatását külön beszámolóban ígérték.82

Ferdinánd király március 23-án a tanácsosoknak írott válaszában érdeklő-78

Az egyes koronázási lakomákra általunk használt források jegyzékét ld. időrendben a Függelék I. részében. A téma sokrétűségéből adódóan teljességre természetesen nem törekedhettünk. Erre egy, a kora újkori magyar koronázásokat bemutató modern monográfia lenne hivatott, amely történetírásunk nagy adóssága. Érdemes megjegyezni, hogy ezekről Takáts Sándor már a 20. század elején tervezett egy kötetet, amely azonban nem készült el. Anyaggyűjtése (Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára, Budapest; Takáts Sándor hagyatéka [a továbbiakban Piarista Lt., Takátshagyaték], Saját kéziratok 27.) viszont tanulmányunkhoz több ízben szolgált ötletekkel és felkutatandó forrásokkal. Az eddigi eredményekre vö. még: S. Holcík: A pozsonyi koronázási ünnepségek. 79

Ezekre 1561-ből ld. MOE IV köt. 1557-1563. Bp. 1876. [a továbbiakban MOE IV] 371-385. és 444-478.: Nr. IV-XL, valamint a legfontosabb magyar javaslatok eredeti forrásai: OStA, Haus-, Hof- und Staatsarchiv [HHStA], Ungarische Akten (Hungarica) [UA], Specialia Fasz. 425. Konv. B. fol. 181-202. (márc. 16., 19. és 23.) stb.; 1563-ból MOE IV 391-415. és 487-538.: Nr. XIV-XXV ill. ÖStA HHStA UA Allgemeine Akten [AA] Fasz. 87. Konv. B. fol. 29-31., fol. 37-39. (júl. 7. és 16.)., fol. 123-124. és 127-128. (aug. 4.) és Uo. Comitialia Fasz. 380. Konv. A. fol. 10-14. és fol. 2-5. (máj. 13., Bécs: eredeti és másolat) stb., valamint vö. még Fraknói V.: A magyar királyválasztások 186-210. 80

„débita consuetaque solennitate coronetur" MOE IV 446.: Nr. IV 81 „Ceremoniae vero servandae videntur eaedem, quae tempore priorum Hungáriáé regum et Maiestatis quoque Vestrae Sacrae temporibus servatae fuerunt, de quibus Maiestatem quoque Vestram recordari arbitrimur." Uo. 459.: Nr. VII. 82 „Sed quum praeter eas, quae in Pontificali continentur, aliae quoque sint ceremoniae in Hungaria servari solitae, videlicet de progressu post coronacionem a primario templo in aliam eccle-