Századok – 2004

Tanulmányok - Pálffy Géza: Koronázási lakomák a 15–17. századi Magyarországon. Az önálló magyar királyi udvar asztali ceremóniarendjének kora újkori továbbéléséről és és a politikai elit hatalmi reprezentációjáról V/1005

1006 PÁLFFY GÉZA Mivel a különféle országos és udvari ünnepségek szinte mindegyikét impozáns nyilvános lakomák (öffentliche Tafel, public dining) követték, ezek vizsgálata az 1990-es évektől ugyancsak a kutatás egyik fő irányává vált. A téma — sokrétűségéből adódóan — valódi interdiszciplináris szemléletet és kutatási módot igényel. Ezt jól tükrözi, hogy míg a történészek a bécsi udvari lakomák kapcsán elsősorban a hatalmi és abszolutista törekvések kifejezésére alkalmas szertartásrendet és reprezentációt, addig a művészettörténészek mindenekelőtt az asztalra kelült különféle tárgyakat, a gasztronómia kutatói pedig az étkezés szokásait, a táplálkozáskultúrát és magukat a felszolgált fogásokat vonták-vonják egyre gondosabb elemzés alá.3 Sőt, miután a különféle uralkodói lakomák mintául szolgálhattak az azokon többféle minőségben résztvevő különböző nemzetiségű arisztokraták asztali ceremóniarendjéhez, aζ utóbbi téma újabban szintén egyre nagyobb figyelmet kap. Ez különösen igaz a cseh és magyar korona országainak területére, ahol a közös bécsi Habsburg-udvar 16. századi létrejöttével megszűnő önálló királyi udvarok kulturális szerepét nem csekély mértékben ezen arisztokraták rezidenciái vették át.4 Míg azonban a főúri étkezési kultúra témáját a cseh történetírásban Josef Hrdlicka monográfiája néhány éve már gondosan körüljárta,5

az eddig szerényebb magyarországi kutatásokat elsősorban Benda Borbála, Kisbán Eszter, Kiss Erika és Koltai András írásai gazdagították.6 jelentősebb bécsi udvari ünnepségekről: Feste des Wiener Hofs von der Mitte des 15. bis zum Ende des 18. Jahrhunderts. Bibliographie. Frühneuzeit-Info 11. (2000) Heft 1. 90-176. 3 Die kaiserliche Tafel. Ehemalige Hofsilber- und Tafelkammer Wien. Ausstellungskatalog. Red. Hildegard Hoos. Frankfurt am Main 1991.; Die Anständige Lust. Von Esskultur und Tafelsitten. Hrsg. Ulrike Zischka-Hans Ottomeyer-Susanna Bäumler. München 1993.; Ingrid Haslinger: Küche und Tafelkultur am kaiserlichen Hofe zu Wien. Zur Geschichte von Hofküche, Hofzuckerbäckerei und Hofsilber- und Tafelkammer. Mit einem Beitrag von Hubert Chryspolitus Winkler. Bern 1993.; f/ő.: Ehemalige Hofsilber und Tafelkammer. Der kaiserliche Haushalt. Wien-München 1997.; Tafeln bei Hofe. Zur Geschichte der fürstlichen Tafelkultur in Europa. Sammlungsband 4. Hrsg. Ilsebill Barta-Fliedl-Andreas Gugler-Peter Parenzan. Hamburg 1998.; Die öffentliche Tafel. Tafelzeremoniell in Europa 1300-1900. Ausstellungskatalog. Hrsg. Hans Ottomeyer-Michaela Völkel. Wolfratshausen 2002., valamint példaértékű esettanulmány: Beatrix Bastl-Gernot Heiß: Tafeln bei Hof: Die Hochzeitsbankette Kaiser Leopolds I. Wiener Geschichtsblätter 50. (1995) 181-206. 4 Az eddigi cseh kutatásokra: Aristokratické rezidence a dvoiy ν raném novovéku. Edd. Václav Bűzek-Pavel Král. Ceské Budéjovice 1999. (Opera Historiça 7.), ill. a magyarokra: Magyar reneszánsz udvari kultúra. Szerk. és az előszót írta R. Várkonyi Agnes. A szerkesztő munkatársa Székely Júlia. Bp. 1987., valamint az eddigi kutatások bibliográfiaszerű számbavétele Pálffy Géza: A magyar nemesség bécsi integrációjának színterei a 16-17. században. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál-Pálffy Géza-Tóth István György. Bp. 2002. (Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek 2.) 311-312.: 19-20. jegyzet. 5 Josef Hrdlicka: Hodovní stûl a dvorská spolecnost. Strava na rané novovékych aristokratickych dvorech ν ceskych zemích (1550-1650.) Ceské Budéjovice 2000. (Monographica historica 1.) 6 Benda Borbála: Uradalmi étrend Csejtéről 1623-1625-ből. Történelmi Szemle 38. (1996) 277-314., Uő.: Fogyasztási szokások és változásaik a 17. századi főúri udvarokban. Korall 10. (2002) 114-136., Uő.: Étkezési szokások a magyar főúri udvarokban a 17. században. Ph.D.-értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Történeti Doktori Iskolá. Bp. 2004.; Kisbán Eszter: Népi kultúra, közkultúra, jelkép: a gulyás, pörkölt, paprikás. Bp. 1989.; Kiss Erika: Udvari ötvösség a 17. században a királyi Magyarországon és az Erdélyi Fejedelemségben. Ph.D.-értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Művészettörténeti Doktori Iskola. Bp. 2001.; Magyar udvari rendtartás. Utasítások és rendeletek 1617-1708. Sajtó alá rendezte, jegyzetekkel ellátta és az előszót írta Koltai András. (Millenniumi magyar történelem: Források) Bp. 2001. főleg 25-26. és 33-35.; Koltai András: Egy főúri lakodalom előkészületei (Esterházy László és Batthyány Eleonóra menyegzője Rohoncon 1650-ben). Lymbus: Magyarságtudományi Forrásközlemények 2003, 117-135., valamint az erdélyi fejdelmek kapcsán vö. még Várkonyi Gábor: II. Rákóczy György esküvője. Bp. 1990. (Régi Magyar Történelmi Források 2.) különösen 29-32., ill. a régebbi irodalomból Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. I. köt. Bp. 1986. 180-203.