Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Botlik Richárd: Az 1531. évi krakkói alku 579
AZ 1531. ÉVI KRAKKÓI ALKU 595 valóban mindent megtett a megbékélés érdekében, de csupán annyit sikerült elérnie követeinek a tárgyaláson, hogy a visegrádi fegyverszünetet 1531. május 18-án egy évre meghosszabbították.6 1 Laski Piotr Tomickinak és Krzysztof Szydlowieckinek küldött levelet a lengyel udvar számára sem érdektelen ügy fejleményeiről: ^égérkeztünk a napokban néhányadmagunkkal Visegrádra, hogy a legkegyelmesebb római király követeivel tárgyaljunk; jelen voltak nyilvánvalóan: Wilhelm von Roggendorf nagyságos elöljáró és generális kapitány, Leonhard Vels tiroli kapitány és marsall, Sigmund Herberstein tanácsos urak stb. Ott volnánk, és kölcsönösen tapogatózva tárgyalnánk, de semmi mást nem érnénk el, minthogy ezután éves fegyverszünet köttetik."62 Bár sok mindenről szó esett a korábbi, Roggendorffal zajló megbeszélések alkalmával, János ezzel az egy éves hosszabbítással is elégedett lehetett, hiszen maximálisan ki tudta használni a személyesen Ibrahim basától — Gritti fő támogatójától — Laski útján kézbesített török feltételeket. 3. A krakkói alku, és annak utóélete Laski úgy vélte, hogy a törökkel ideális körülmények közt akár a németrómai császár is meg tudna egyezni. A további érdemi tárgyalás, valamint a János és Ferdinánd király közt létesítendő béke ügyében a „kalandor-diplomata" nyáron Krakkóba utazott, s a lengyel udvarból kért bebocsátást a Német-római Birodalom területére. Július 8-án két levelet küldött — egyet János királynak, egyet pedig Frangepán Ferenc kalocsai érseknek, Nádasdy Tamásnak és Brodarics Istvánnak — arról, hogy július 9-10-én Ferdinándnál lesz, s onnan V Károly császárhoz fog • menni.63 Laski azonban ezúttal elszámította magát: Ferdinánd — kémkedéstől tartva — nem engedte meg, hogy János király követe a Német-római Birodalom területére lépjen. Laski krakkói tartózkodása azonban így sem ment kárba, mert Ferdinándtól követek érkeztek Krakkóba, akik a fegyverszünet sikerére hivatkozva folytatni akarták a tárgyalásokat a magyar királlyal. Miért éppen Krakkóban? Valóban, látszólag adottak voltak a tárgyalási feltételek Magyarországon, hiszen a visegrádi fegyverszünet is létrejöhetett. Azonban ez a fegyverszünet — 61 A leveleket ld. MHHD. I. osztály 46. 89-91. és AT. XIII. CXX. 116. A meghosszabbított fegyverszünet lényege: „Anno dni. millesimo quingentesimo tricesimo primo. [1531. — B. R.] Articuli indutiarum per unius anni integri revolutionem, a prima videlicet die mensis Maii iam praeterita usque ad ultimam Április proxime venturam utraque die indusa observandarum, editi et firmati. Imprimis, quod utrinque penitus cessetur ab armis. Deinde, postquam tempore indutiarum, quae interpositae erant a vigesima secunda Ianuarii ad vigesimam secunda Április utroque die incluso, plures ab utraque parte easdem indutias violentiis, occupationibus et depraedationibus violarunt utraque citra principum voluntates et mandata et, ut haec honestius observentur, talis modus datus est precedendi contra eosdem." AT. XIII. CLXI. 155-156. 62 Uo. CLXII. 156-157. 63 „Novi post — írta Brodarics Nádasdynak, Laski levelére utalva — vestram discessum nihil aliud, nisi quod habuimus litteras a dno. Lasky, qui ex Cracovia scribit binas litteras, unas ad Maiestatem Regiam Dominum Nostrum Clementissimum, alias ad nos très communes, ad dominum Reverendíssimum. Colocensem; ad Vos at ad me; quas non sine causa nota mitto specie. Sed summa litterarum est: quod ipse попа 9. (sic) vei 10. huius mensis Iulii, — 8 octava (sic) enim sunt littere scripte —, scribit se profecturum ad regem Romanorum et inde ad Carolum imperatorem, inde rediturum Danubio ad Maiestatem regiam." In. Kujáni Gábor. Brodarics István levelezése 1508-1538. Történelmi Tár 1908. 266.
