Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - E. Kovács Péter: Corvin János házassága és a magyar diplomácia 955

CORVIN JÁNOS HÁZASSÁGA ÉS A MAGYAR DIPLOMÁCIA 961 Természetesen a szövetségi rendszerek, annak ellenére, hogy a megszövegezésben rendszeresen kiemelték, hogy az örök életre szólnak, labilisak voltak, különösen Itáliában. A praktikus érdekek mindig felülemelkedtek az elveken, és ezzel Mátyás magyar király sem volt másképpen. Miután 1476-ban házasságot kötött Aragóniai Beatrixszal, Ferdinánd nápolyi király lányával, hamarosan szakított Milánóval.4

5

A házasság politikai hátterére a magyarázatot újból a szövevényes itáliai politika adja. 1474-re az itáliai államok belpolitikáját már évek óta meghatározó velencei-nápolyi viszony Ciprus kérdésében megosztotta a két szövetségest. A Köztársaság még az év novemberében szakított Nápollyal, majd Milánóval és Firenzével új ligát kötve, az Adriai-tenger keleti partvidékét dúló törökök kiszorítását tűzte ki célul. A szövetség természetesen nem csak ezért alakult meg. A liga tagjai abban reménykedtek, hogy együtt könnyebb lesz a Szentszék és Nápoly politikai hatalmát visszaszorítani.4

6

Az itáliai események a távoli Magyarország politikai viszonyaira is kihatottak. 1474 októberében a sziléziai Boroszlóban kihirdették Mátyás magyar király és Aragóniai Beatrix nápolyi hercegnő eljegyzését. A házasság ötletét a pápai diplomácia erőltette, mert azzal, hogy Mátyás Nápolyból választott feleséget, IV Sixtus pápa elérte, hogy a magyar király Itáliában egy olyan hatalmi csoportosulás mellé állt, amely éppen a pápa szövetségesének számított. A szász választófejedelem követe, aki személyesen is jelen volt Mátyás és Beatrix esküvőjén, úgy tudta, Lorenzo Roverella pápai követ hozta tető alá a házasságot.47 Mátyás új házassága Milánót is érintette. Mivel a magyar király Itáliában a Szentszéket és Nápolyt támogatta, már 1477-ban a gmunden-korneuburgi béke titkos záradékába belefoglaltatta, hogy III. Frigyes császár, mint a milánói hercegség hűbérura, fossza meg a Sforza családot a hűbértől, és Milánó birodalmi helytartójának, sógorát, Aragóniai Frigyest nevezze ki. 48 Az 1474-es politikai váltásnak lehet a következménye, hogy Milánó és Magyarország között egyre sűrűbbé váltak a követváltások. 1475-ban Numai Alessandro cesenai püspök, pápai legátus, járt Magyarországon, három évvel később, majd újabb egy év múlva pedig arra a Giustiniano Cavitellora van adat, aki, 1475-ben ajánlotta fel szolgálatait a milánói hercegnek, mint olyan, aki eddig Mátyás király szolgálatában állt.4

9

Cavitelloval a herceg rendszeresen levelet váltott, a címzésben, mint a magyar király tanácsosát titulálta. Halála után Galeazzo Maria Sforza herceg levelet írt Mátyásnak, hogy Cavitello özvegyét a magyar király támogassa.50

Magyar részről 1475-ben Francesco Fontana itáliai származású orvost rosabbra fűzi kapcsolatait a Köztársasággal, mert a török elleni háború elindításához szüksége volt Velencére. 45

E. Kovács Péter: Magyarország és Nápoly politikai kapcsolata a Mátyás-korban. Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Budapest, 2002. 229-248. 46

Teke 258. 47

Fraknói 1890, 245. 48 Kari Nehring: Mathias Corvinus, Kaiser Friedrich III. und das Reich. Zum hunyadisch-habsburgischen Gegensatz im Donauraum. München, 1975. 49

Cremonai származású volt, de Milánóban nevelkedett és szolgált. 50

MDE II. 191. sz. 1475. 08. 9. Rodigio. 211. sz. 1476. 03. 10. Valamint: Lydia Cerioni: La diplomazia Sforzesca nella seconda metá del quattrocento e i suoi cifrari segreti. Volume I. Testo. Fonti e Studi del Corpus membranum italicarum. Roma, 1970. 113. Magyar Diplomacziai Emlékek Mátyás korából III. Közzéteszi: Nagy Iván és Nyáry Albert. Bp., 1877. 31. sz. 1484. 06. 11. Milano.