Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - E. Kovács Péter: Corvin János házassága és a magyar diplomácia 955
958 E. KOVÁCS PÉTER levél, ahol azt olvashatjuk, hogy Hunyadi János 1434-ben, Bázelban 1200 forintot adott kölcsön Zsigmondnak. Az összeg nagysága és az adós személye valóban utalhat arra, hogy Hunyadi jelentősen meggazdagodott, kézenfekvőnek tűnik Bonfini magyarázata, mindez a Viscontiak zsoldjában, Itáliában sikerült neki. Hunyadi milánói katonáskodását azokban az elbeszélő forrásokban, amelyeket Bonfini ismerhetett, nem említik, nála találkozunk vele elsőnek, de jól beilleszthető történetírói koncepciójába. Bonfini, Mátyás előkelő származásával hangsúlyosan foglalkozott, ezért Hunyadi János itáliai tartózkodásáról minden bizonnyal örömmel írt, talán az udvarban hallhatott valamit. Az azonban bizonyos, hogy Hunyadi Jánost 1430-ban még minden cím és rang nélkül csak Hwnad-i Wayk fia Jánosként említik, de 1434-ben már az aule noster miles kifejezés került a neve mellé. Logikusnak tűnik tehát, hogy 1430 és 1434 között került az udvarba, és mivel Zsigmond ez idő alatt külföldön tartózkodott, nem lehet kizárni az itáliai szolgálatot sem.19 Bonfini állításával szemben, a források hallgatnak Hunyadi milánói katonáskodásáról, de ennek ellenére nekem is az a véleményem, de talán nem a Viscontiak szolgálatában, hanem mint zsoldos Zsigmond seregében, egy olyan csapatban, amelyik Tallóci Matkó parancsnoksága alatt Milánóban maradt. Mivel Tallóci biztosan elhagyta Milánót, hiszen Zsigmond parancsára 1432. januárjának a végén hazament, de ugyanannak az évnek a májusában már újból Milánóban képviselte a császárt, az is elképzelhető, hogy a milánói kontinges cserélődhetett. A katonaság és a polgárság viszonya nem mindig lehetett problémamentes, hiszen egy alkalommal a herceg azt írta Tallóci Matkónak, hogy a milánóiak eltűnt dolgaiban nem tartja őket hibásnak. A jobb a békesség elve valószínűleg legyőzte azt a vádat, amelyet a polgárok állítottak a magyar katonákkal szemben.2 0 Módomban állt azoknak a városoknak a zsoldos listáit is áttekinteni, amelyekben Zsigmond Milánót elhagyva huzamosabb ideig tartózkodott. A kötetekben nem tesznek említést Hunyadiról és más, a magyar kíséretre vonatkozó dokumentumok is hallgatnak róla, tehát ha Hunyadi valóban járt Itáliában, akkor nagy valószínűséggel Milánóban maradt.2 1 A források és a Bonfini állítása közti ellentmondást ez sem magyarázza meg, de talán újabb irányt adhat Hunyadi János életrajza kutatóinak. A zsoldos listák hiánya sajnálatos, hiszen dokumentálható, hogy magyar katonák szolgáltak milánói zsoldban. Barbaro Visconti 1380. július 23-án írt levelében magyar zsoldos csapatról tett említést.22 A Sforzak katonái között is találni magyarokat. 1463. december elsején a milánói Porta Nuova őrhelyen Stefa-19 E. Kovács Péter: A Hunyadi-család. Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára. Bp., 1990. 31. Engel Pál: Hunyadi pályakezdése. Honor, vár, ispánság. Válogatott tanulmányok. Válogatta, szerkesztette, a jegyzeteket gondozta Csukovits Enikő. Bp., 2003. 512-526. 20 Gli atti, Parte H/2. Carteggio extra dominium. 459. sz. 1432. 01. 25. Milánó. A herceg levele a piacenzai püspökhöz. 547. sz. 1432. 05. 07. Milánó. A herceg levele Tallóci Matkóhoz. Osio III/I.: i. m.: 81. sz. 1432. 03. 18. Milánó. A herceg levele Tallóci Matkónak. 21 A zsoldos listákban számos magyar katona nevét megtaláltam, de köztük egy olyanra se bukkantam, amelyre a legnagyobb jóindulattal rá lehetne fogni, hogy bármelyikük Hunyadi lehetett. 22 Osio, Milano, 1864. 210.