Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - E. Kovács Péter: Corvin János házassága és a magyar diplomácia 955

E. Kovács Péter CORVIN JÁNOS HÁZASSÁGA ÉS A MAGYAR DIPLOMÁCIA Hasonlóan Európa többi fejedelmeihez, I. Francesco Sforza, milánói herceg 1458-ban levélben köszöntötte Hunyadi Mátyást megválasztása alkalmából. A herceg többek között megemlékezett, saját és az iijú király apja, Hunyadi János, baráti kapcsolatáról.1 Hunyadi János természetesen azt szerette volna, ha I. Francesco Sforza segítené Magyarországot a török elleni harcokban, de az 1450-es évek elején kezdődött levélváltásukat elsősorban a diplomáciai udvariaskodás jellemezte, kézzelfogható segítség, az ígéretek és az erkölcsi támogatás biztosítása mellett, nem érkezett, és ez természetes is, hiszen Milánónak ekkor nem állt érdekében a szorosabb viszony. 2 Az egyre fenyegetőbb török veszély kapcsán Milánó is felkerült azoknak az európai hatalmaknak a listájára, akitől az ország segélyt remélt. V László király 1456. augusztusában tanácsosát, György pozsonyi prépostot, küldte a herceghez, hogy segítséget kéljen az országnak.3

Magyarország és Milánó kapcsolatára számos adat áll a rendelkezésünkre, de ezek a jelentős távolság, az eltérő gazdasági-és politikai érdekek miatt, nem tekinthetők jelentősnek. Kivételek természetesen vannak, hiszen az európai politika néha olyan kiszámíthatatlan volt, hogy hoszszabb-rövideb időre még Magyarország és Milánó is szorosabb kapcsolatba kerülhetett. Ez történt a 15. század első harmadában, amikor Zsigmond császár, hogy megvalósítsa régi álmát, római császárrá koronázását, vállalta, hogy tevékenyen részt vesz az itáliai politikában, és így Buda és Milánó között megélénkültek a diplomáciai kapcsolatok.4

Beavatkozni az itáliai államalakulatok belső életébe, kuszának tünő szövetségi rendszerébe, már akkor is megoldhatatlan feladatnak tűnt. Zsigmondnak, aki a konstanczi zsinat előkészítésével, az egyházszakadás megszüntetésével, és az európai szövetségi rendszerek konszolidálásával, beírta magát az európai diplomácia történetébe, így is több évre volt szüksége terve megvalósításához. A Romzug elsődleges céljának a koronázás számított, ezért Zsigmond a lehetőségekhez képest megpróbálta itáliai szövetségeseinek, így Milánónak és Sienának, rendezni helyzetét.5

Milánó konfliktusa Velencével, Siena harca Firenzével 1 Archivio di Stato di Milano. Archivio Sforzesco. (ASM AS) 650. 2 Levelezésükre: ASM AS 650. Hunyadi János levele I. Francesco Sforzahoz. 1452. 03. 01, Bécs. 1453. 04. 23. Buda. 3 ASM AS 650. 1456. 08. 03. Bécs. 4 Buda és Milánó kapcsolatát a Zsigmond-korban egy másik tanulmányomban vázolom fel, Zsigmond itáliai politikája és Magyarország címmel. 5 Jörg К. Hoensch: Kaiser Sigismund. Herrscher an der Schwelle zur Neuzeit 1368-1437. München, 2000. 371-399.