Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Horváth Richárd: A Felső Részek kapitánysága a Mátyás-korban 929
952 HORVÁTH RICHÁRD megnevezésről, tisztséghalmozásról szólt volna? Olyan kérdések ezek, amelyeket befejezésképpen nem kerülhetünk meg, azonban a magyarázat korántsem adja magát egykönnyen, azonfelül hipotézisektől is többszörösen terhelt. A megnevezés semmiképpen sem mellékes kérdés. Modern gondolkodásunk szerint talán furcsának tűnhet, de a középkorban a névnek jogi hozadékai lehettek. Gondoljunk csak Mátyás 1467. évi adóreformjára, amikor az addig kamarahaszna néven szedett adót átnevezve a királyi kincstár adójává, egy csapásra felszámolta a kincstár kezét addig jelentősen megkötő mentességek évszázados rendszerét. Jelen sorok írójának érzése szerint alighanem hasonló okok vezethették Mátyást kapitányaink esetében is: az új, differenciált tisztséggel talán némi függetlenséget biztosított kapitányainak mind jogi, mind pedig pénzügyi téren, hiszen az új méltóságokra sem kodifikált, sem pedig szokásjogi keretek nem vonatkoztak, azokat maga az uralkodó jelölhette ki számukra. Bizonyosan nem lehetett a véletlen műve ugyanis, hogy az 1460-as évek oly meghatározó figurája, Szapolyai Imre éppen a kincstartóságot és a kapitányságot, azaz a pénzügyek és a katonai ügyek aktuálisan legfőbb hivatalait viselte. A bevezetőben már említettek alapján pedig biztosak lehetünk abban is, hogy a hatalmát kiterjeszteni és megszilárdítani igyekvő uralkodó ezáltal szilárd támaszra lelhetett benne, ráadásul Imre hatalma teljesen új, Mátyástól származó volt. Nem kötötték régi családi kapcsolatok, arisztokrata hagyomány vagy gőg, esetleg sértődöttség vagy hatalmi féltékenység. Mindez csupán persze feltételezés, cáfolhatatlan bizonyíték a kérdésben nem áll rendelkezésünkre. Ugyanakkor ezáltal bizonyos tekintetben kijelöltnek tekinthetjük a további kutatások egyik irányát, hiszen a Szapolyaiak, de más arisztokraták szerepe az 1460-1470-es évek politika történetében (pl. 1462-1467 közötti huszita harcok erdélyi lázadás, Vitéz-összeesküvés) alig-alig ismert, jóllehet politikaformáló szerepükről az eddigi kutatások alapján is sejtéseink lehetnek. Mindez azonban a jövő feladata. FÜGGELÉK A Felső Részek kapitányainak archontológiája 1453-1491. Az alábbi táblázat a Felső Részek kapitánya néven ismert személyek előfordulásait tartalmazza szigorú időrendben. Emellett minden említéshez az adott oklevél levéltári jelzete és a főbb kiadások adata kapcsolódik. Jelölések: félkövér = Felső Részek főkapitánya; normál = Felső Részek kapitánya; kurzív = Felső Részek alkapitánya. Dátum Név-cím Kiadás Jelzet 1453.00.00. Újlaki Miklós DL 14871. 1453.09.23. Újlaki Miklós DL 14728. 1453.10.28. Újlaki Miklós Bártfa 710. DF 213406. 1453.10.28. Újlaki Miklós DL 62589. 1453.10.31. Újlaki Miklós DF 267518. 1454.11.22-tól Rozgonyi Osvát HO VII. 470-475. DL 31664. 1454.12.24 Rozgonyi Osvát DL 15307. 1455.02.15. Modrar Pál DF 213547. 1455.06.06. Rozgonyi Sebestyén Bártfa 789y. DF 213487. 1457.04.27. Giskra János Tóth-Szabó: Cseh-huszita... 414-415. DF 213655. 1457.08.07. Perényi János - Giskra János DF 228788 1457.08.08. Giskra János DF 270337. 1457.09.08. Perényi János - Giskra János Tóth-Szabó: Cseh-huszita... 416-418. DF 213674. 1457.09.16. Giskra János DF 270335. 1457.10.18. Giskra János DF 270336. 1457.12.22. Perényi János Bártfa 983. DF 213682. 1458.04.17. Rozgonyi Sebestyén Tóth-Szabó: Cseh-huszita... 419. DL 44864.
