Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Horváth Richárd: A Felső Részek kapitánysága a Mátyás-korban 929
948 HORVÁTH RICHÁRD arról, hogy a városoknak az uralkodó által megszabott összeget a kapitánynak vagy emberének kell átadnia.9 1 Rokon volt az eljárás oly alkalmakkor is, amikor Mátyás egy-egy megye kamarahaszna adójából adatott át pénzeket a kapitányoknak.9 2 A kapitányok területi hatáskörének vizsgálatakor említett, s elsődlegesen pénzügyigazgatási feladatok végrehajtására megszervezett körmöci és kassai kamarai kerületek ehelyütt kimondottan védelmi jelleget is kaptak. 1464 decemberéből tudomásunk van a kassai kerületben élő nemesek közös határozatáról, melynek értelmében pénzt szavaztak meg a terület védelmére.93 Ezzel együtt nem veszíthetjük szem elől azt a tényt sem, hogy Szapolyai Imre fél évtizeden át, 1464-ig volt a királyság kincstartója, ezáltal nagyban megkönnyítve és leegyszerűsítve az általa vagy testvére által irányított hadjáratokhoz szükséges pénzek útját, lett légyen szó akár közvetett, akár közvetlen kifizetésről. Ebben az esetben tehát Szapolyai kapitányi és kincstartói hivatala szerencsésen kiegészíthették egymást.9 4 A fentiekhez hasonlóan legalább ilyen fontosnak kell tekintenünk a korábban már látott esetet, amikor városaink a kapitányoknak indirekt módon nyújtanak anyagi segítséget. Ennek legfontosabb példáját a városok által fizetett, de a kapitány parancsnoksága alá tartozó zsoldosokban láthatjuk.9 5 Végezetül a harcokra és birtokkiváltásokra fordítható összegkeret harmadik pilléreként említést kell tennünk az egyes arisztokraták — jelen esetben leginkább maguk a Szapolyaiak, de a Guti Országok vagy a Rozgonyiak — által saját jövedelmeikből felhasznált pénzekről is. Ezekről a neki cserében elzálogosított vagy adományként juttatott oklevelek narratioiból szerezhetünk tudomást.9 6 Bíráskodás, jogi ügyek Kubinyi András idézett, a Mátyás-kori államszervezetet bemutató tanulmányában felvetette annak a lehetőségét, miszerint a Felső Részek kapitányai talán valamiféle bíráskodási jogosítvánnyal bírtak volna. Mindezt az Alsó Részek főka-91 DF 270383. (Kassa v. lt. Collectio Schwarzwenbachiana 344.), DF 270551. (Kassa v. lt. Collectif) Schwarzenbachiana 512.) 92 1462-ből több ilyen kifizetést igazoló nyugta maradt fennt. DL 70264. (Szinyei Merse cs. lt. 112.), DL 70265. (Szinyei Merse cs. lt. 99.), DL 70266. (Szinyei Merse cs. lt. 106.) 93 DL 45138. (MNM törzsanyag. Szalay-gyűjtemény) Szapolyai István nyugtalevele Bazinkai Balázs abaúji adószedő részére, aki neki azt a pénzt szolgáltatta be... quam contributionem pridem universitas nobilium et possessionatorum hominum in cultello Cassouiensi commorantium in dicta civitate Cassa constituorum pro eorum defensione disposuerant et ordinauerant... 94 Mátyás 1461 tavaszán meghagyja István kalocsai érseknek, hogy Balai Györgynek, aki tíz lovassal indul Sáros vára alá, egy hónapra pro sallario adjon át 32 forintot. Az ügy kancelláriai relátora Szapolyai Imre kincstartó volt. Zichy X. 140. 95 Bártfa 1423., Bártfa 1427. 96 Guti Ország Mihály Tapolcsány kiváltásáért adott ki 2000 forintot. DL 15330. (NRA 395-33.) - 1459 júniusában Szapolyai Imre a tokaji uradalmat kapja meg a csehek elleni harcban felhasznált 12 000 forintja ellenében. Balassa 344. Egy hónap múltán Tokajra már adományt kapott. DF 244061. (MTA Kézirattár 417.) Az oklevél ismeretét Neumann Tibornak köszönöm. - 1460-ban hasonló okokkal megint 12 000 aranyért Salgó várát és Ozdin kastélyt veszi át. Balassa 349. - 1460 októberében Rozgonyi Sebestyén a Balog vár visszavételére áldozott összegért és szolgálataiért cserébe kapja meg a várat és uradalmát. DL 15508. (NRA 569-55. - 1463-ban megint Szapolyai kap birtokokat (Szatmár és Németi városokat) 10 000 forint értékben, amit a csehek elleni háborúra fordított. Balassa 358.
