Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Horváth Richárd: A Felső Részek kapitánysága a Mátyás-korban 929
A FELSŐ RÉSZEK KAPITÁNYSÁGA A MÁTYÁS-KORBAN 933 kapitányt alig ismerünk.1 6 Tovább erősítheti ebbéli gyanúnkat Hunyadi személye is, hiszen kapitányra katonai feladatok ellátásához volt szükség, de ezeket adott esetben maga a hadvezér-kormányzó is elláthatta, mint ahogyan el is látta, noha csak korlátozott eredményekkel.1 7 A Felső Részekről lévén szó, nem kerülhetjük meg Brandisi Giskra János tevékenységét és többszöri kapitányságát sem. A királyságba érkezése és magyarországi tevékenysége főképpen Tóth-Szabó Pál monográfiájának köszönhetően meglehetősen jól ismert,1 8 mégis kapitányi címeinek eredete és szerepe feltétlenül említést érdemel. Giskrát még 1440-ben Erzsébet királyné helyezte a Felső Részekre kapitányi kinevezéssel, oly célból, hogy fia, a későbbi V László király számára biztosítsa a kereskedelmi és bányászati szempontból rendkívüli fontossággal bíró országrészt. Természetesen a régió feletti befolyás okán hamar ellentétbe került az Ulászló-párti előkelőkkel, s a harcok fellángoltak. Giskra 1452-ig, László trónra kerüléséig annak helytartójaként, ahogy magát címezte: főkapitányaként és Sáros megye ispánjaként, a királyi városok „feletteseként" működött. Kis túlzással azt is állíthatjuk, hogy Giskra 1452 előtti főkapitánysága állam volt az államban, hiszen egyértelműen királya monopóliumokat — például pénzverési jogok bérbeadása vagy maga a pénzverés — bitorolt, jóllehet klasszikus értelemben vett tartományuraságot nem sikerült kiépítenie.19 Később, 1446-1452 között, Hunyadi és az általa meg az országtanács által ellene küldött, ugyancsak kapitánynak nevezett bárók próbálták meg Giskra hatalmát visszaszorítani, csekély eredményekkel.2 0 1452 után egy időre visszavonult, majd 1454-től ismét feltűnt a Felső Részeken, s Újlaki Miklóssal meg Hunyadival hadakozott. Csökkenő területi és politikai befolyása 1456 végére ugyanakkor arra kényszerítette, hogy a már-már teljes önállóság útjára lépett rablócsapatok fölszámolásából is kivegye a részét, de most már a király oldalán, aki Perényi Jánossal együtt a Felső Részek kapitányává tette meg, bár csak rövid időre. Röpke királyi kapitányságának utolsó mozzanataként a Hunyadi László kivégzésén felháborodott Hunyadi-Szilágyi familiárisok indította hadjárat elleni védekezés egyik vezéreként találkozhatunk vele.21 Ezután 1462-es váci behódolásáig néha épp III. Frigyes támogatásával következetesen szemben állt a mindenkori központi hatalommal. 16 Vö. a 20. jegyzettel. 17 Engel Pál: Hunyadi János kormányzó itineráriuma (1446-1452). Századok 118. (1984) (a továbbiakban: Engel: Hunyadi itinerárium) 980-986. Hunyadi csak a husziták ellen legalább négy alkalommal (1447, 1449, 1451, 1452) vonult fel. - Minderre Hunyadit az 1446/IX. tc is kötelezte. Item gubernátor ipse proficisci debebit et exercituari, dum necesse fuerit, exigente magnitudine rei per se contra hostes. Deer. Hung. 1301-1457. 358. 18 Tóth-Szabó: A cseh-huszita... 169-331., Mo. tört. 200. 19 Tóth-Szabó: A cseh-huszita 231-232., Kubinyi András: Nagybirtok és főúri rezidencia Magyarországon a XV század közepétől Mohácsig. A Tapolcai Városi Múzeum Közleményei 2. (1991) Szerk.: Törőcsilc Zoltán. Tapolca, 1992. (a továbbiakban: Kubinyi: Nagybirtok és főúri rezidencia) 213. 20 1449. augusztus 1-én Olaszliszkáról Rozgonyi Osvát és Pelsőci László, mint a Hunyadi által a csehek ellen vezetett hadjáratban supremi capitanei regni Hungarie terre superioris adtak ki parancsot. Eperjes szabad királyi város levéltára. (Archívum liberae regiaeque civitatis Eperjes) írta és összeállította: Iványi Béla. Szeged, 1931. (a továbbiakban: Eperjes) 151-152., Hunyadi augusztus legelején Tokaj táján tartózkodott. Engel: Hunyadi itinerárium 984. 21 Tóth-Szabó: A cseh-huszita... 293-301.
