Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Rozgonyiak és a polgárháború (1440-1444) 897
A ROZGONYIAK ÉS A POLGÁRHÁBORÚ (1440-1444) 925 Pető fivérek hadba hívták a zalai nemességet, és annak élén, kiegészülve a Bánfiak magánhadseregével és a király udvari csapataival kifüstölték a Rozgonyiakat és idegen zsoldosaikat Tapolcáról, Tihanyból, Szigligetről és Keszthelyről.20 1 A harcok február elején értek véget, mert e hónap 6-án a János-fiak immár nem néhány napra, hanem két esztendőre szóló békét kötöttek a Gersei Petőkkel.20 2 Ettől kezdve normalizálódott a helyzet. Nem arról van szó, mintha a László-pártiak mind ,jó ütra tértek volna": a győzedelmes téli hadjárat nyomán jelentős nemzetközi erők, élükön a pápával, szövetkeztek a török kiűzése érdekében, és ez (átmenetileg) kihúzta a talajt a gyermek László jogai alól. Innentől kezdve már komoly egyházi szankciókkal és egy hatalmában megerősödött, vitathatatlan nemzetközi tekintéllyel bíró Ulászló haragjával kellett számolnia annak, aki hátráltatta a török elleni készülődést. Az 1444. áprilisi országgyűlés artikulusok sorozatában intézkedett a törvényesség helyreállításáról, és úgy látszik, hogy az intézkedések végrehajtásának megyei gyűléseken szereztek érvényt.20 3 A nyugalom jele már önmagában az is, hogy a Gersei Petők gondosan megőrzött levéltárából eltűnnek a gyors egymásutánban kötött treugák, salvus conductus-ok. Ennek köszönhetően viszont eltűnnek szemünk elől a János-fiak is. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy erőszakkal szerzett birtokaik egy részét visszaadták korábbi tulajdonosaiknak.20 4 Bent maradtak viszont a Kanizsai javakban20 5 és ifjabb János váraiban is. 201 DL 93089: „ipsique Ladislaus et Pethew juxta mandatum domini Wladislai regis protunc uti comités nostri parochiales unacum familiaribus et militibus eiusdem domini Wladislai regis, inter quos eciam magnificus Paulus filius bani de Alsolendwa cum suis familiaribus fuerat, ymmo et nos propter premissa indicibilia pericula nostra cum ipsis egregiis Ladislao et Pethew universaliter ad dictum fortalicium Thapolcha accedendo, abindeque omnes emulos et stipendiarios spoliatoresque et malefactores juvamine dei omnipotentis excluserant et unanimiter excluseramus. " 202 DL 92963. 203 1444 j an 10-én írja Bánfi Pál a Gersei Petőknek, „ut si generalem congregacionem nobilium facere velitis iuxta edictum prelatorum et baronum regni Hungarie (...), extunc et nobis velitis intimare, nam et nos nolumus separari a comitatu Zaladiensi, sed quidquam disposuerimus pari voluntate faciemus. " Egy év nélküli, de bizonyosan 1444. júl. 20-ra datálható levél tanüsága szerint a gyűlésre sor is került, és ott határozatokat hoztak; a szigligeti várnagyok írják ugyanis egy szerintük jogtalanul lefoglalt ökör kapcsán Pető Lászlónak: „quod factum fecistis potencialiter et constitucionem et disposicionem domini regis et suorum barronum (!) per vestram magnificenciam fractum est, sicuti et vestra magnificencia in comitatu ista constituit ut aliqui dampnati sua bona aliquos invenerint legitime servare et tenere valeant et rehabere sua bona, et ecce vestram constitucionem eadem vestra magnificencia fregit et non servavit;" 204 Rozgonyi János írja a Gersei Petőknek 1444. aug. 9-én Sárvárról: „sciant vestre fraternitates quod jam nos illas possessiones quas relaxari petitis familiaribus nostris pro ipsorum serviciis distribuimus. Nam id quod potuimus prius fecimus pro vestris fraternitatibus. " 205 Egy hiányos datálású, de kétségkívül 1444. dec. 13-ra keltezendő levélből (DL 93126.) kiderül, hog}' ekkor Kanizsai Imre Sárváron van sok katonával, sőt, királyi mandátummal rendelkezik, amely arra utasítja a megye népét, hogy kövesse Kanizsait oda, ahova az parancsolja. A levél szerzője Berekszói Hagymás László volt temesi ispán, címzettjei a Gersei Pető fivérek. A napi kelet (Luca napja) után az 1440 (MCCCCmo XLmo) még jól kiolvasható, utána viszont csak egy q hasa látszik. Mivel Berekszói 1445. máj. 13-án már néhai (DF 267762.), a levél kelte csak 1444. dec. 13. lehet. A levél minket érdeklő része így hangzik: „ery de sero misseramus (?) certum hominem nostrum ad Sarvar pro siscitanda fama, qui venit in nocte et portavit nobis unam literam quam vestre fraternitati missimus in litera nostra inclusa, et rogamus vestras fraternitates ut sit vobis secretum quod nobis litera venit et in specie nobis rémittentes ut et alias novitates scire possumus. (Quare) eciam refert nobis homo noster quomodo Emericus de Kanissa esset cum multis hominibus ut nunquam in insula tam multi homines fuissent sicut modo, et juravit ad hec ut veniret ad
