Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Rozgonyiak és a polgárháború (1440-1444) 897
A ROZGONYIAK ÉS A POLGÁRHÁBORÚ (1440-1444) 915 aki főkancellárként az oklevelek szövegezéséért felelt, és kockázat nélkül beemelhette azokba hűtlen rokonai (id. János és Osvát) nevét is. Az egyetlen igazi kivétel ebből a szempontból Likava adománya, amely Rozgonyi Rénold személyre szabott jutalmának tűnik. Az 1442. esztendő jelentős változásokat hozott a Rozgonyiak életében, ezek hátterét azonban a legjobb esetben is csupán sejtjük. Az előzmények 1441 második felének eseményeiben keresendők. Úgy tűnik, hogy a sikeres dunántűli hadjárat után belső ellentét osztotta meg Ulászló táborát. Ha hihetünk a lengyel krónikásnak, a lengyel főurak és a magyar tanácsosok egy része haladéktalanul Giskra és a királyné többi felvidéki híve ellen akart vonulni, a király azonban azokra a magyai' híveire hallgatott, akik a királyné által ajánlott egyezség elfogadását javasolták.12 8 Kétségtelenül nehezen érthető, miért nem próbálta meg Ulászló harapófogóba szorítani Giskrát, győzedelmes dunántúli seregével és Lengyelország felől egyidejűleg támadva. Van nyoma annak, hogy a nagylengyelországi főurak korántsem tekintették szívügyüknek a magyarországi polgárháborút,12 9 de ez nem magyarázza meg, miért csak a cseh zsoldost, Csapeket és északnyugati magyar híveit küldte a király Giskra ellen. Az eredmény a magyar sereg súlyos veresége lett, és, Dlugosz állításával ellentétben, csak a vereség után került sor a sikertelen egyezkedésre Erzsébettel.13 0 Az Ulászló-párti delegációnak tagja volt Rozgonyi Simon főkancellár és György országbíró is,13 1 de nem világos, hogy ők a Dlugosz által említett „békepárti" tanácsosok közé tartoztak-e.13 2 Láttuk, hogy Csapek legyőzése után Giskra Rozgonyi Rénoldot is meghódolásra kényszerítette, nem kizárt tehát, hogy Simon püspök e kedvezőtlen fordulat következtében ösztökélte királyát a békés megegyezésre. Alighanem a tárgyalásokkal állt kapcsolatban Ulászló székesfehérvári tartózkodása, aki csak Erzsébet elutasító válasza után döntött úgy, hogy személyesen próbálja kiköszörülni a csorbát. 1441 november-decemberi itineráriumából úgy tűnik, hogy a bányavárosokat akarta visszafoglalni, amikor viszont Erzsébet a Rozgonyi István által védett Pozsony várát vette ostrom alá, megváltoztatta szándékát, és Pozsonyt (magát a várost) próbálta elfoglalni, eredménytelenül.13 3 Megint kérdéses, hogy e stratégiailag indokolatlan, és kudarchoz vezető elhatározásban milyen szerepe volt a főkancellárnak, a Pozsonyt védő István testvérének. Dlugosz mindenesetre úgy tudta, hogy az utóbbi személyesen ment Budára Ulászló segítségét kérni.13 4 A Kassa alatti kudarc és Pozsony sikertelen ostroma megrendítette Ulászló táborát. 1442. március 14. előtt szakított a királlyal Bebek Imre, a Homonnai 128 Dlugosz 666. 129 Dlugosz 668. 130 Giskra augusztus végén veri meg Csapeket (QGW II. No. 2826.), a tárgyalásokra pedig csak szeptember végén került sor. 131 L. fentebb a 81. jegyzetet. 132 Rozgonyi György levelében, amelyben a pozsonyiakat informálja a megbeszélésekről (DF 239785., 1441. szept. 23.), szó esik egy korábbi egyezkedésről is, amely valamiért meghiúsult: kéri tehát a pozsonyiakat, segítsenek elérni, „ne aliquid obstaculi et diffículatis in ingressu nostro presenti sicuti in diéta pridierna aliorum dominorum ipsam materiam pacis et unionis princip(i)ancium struebatur per quempiam committatur" 133 Hogy a várost el is akarta foglalni, kiderül Zichy IX. 40. 134 Dlugosz 669.
