Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Rozgonyiak és a polgárháború (1440-1444) 897
912 PÁLOSFALVI TAMÁS tekinti Rozgonyit.9 7 Ha nem tudnánk az előzményekről, joggal támadhatna tehát az a benyomásunk, hogy Rozgonyi István őszintén pártot váltott. A fegyverszünet lejárta után megint változott a helyzet. A nyár folyamán ifj. István elfoglalta a csallóközi Csölle várát,9 8 amelyet 1441. augusztus 14-én testvéreivel együtt adományul is megkapott Ulászlótól. A várból német és cseh zsoldosok fosztogattak, saját szakállukra vagy Erzsébet zsoldjában, bizonytalan. A pozsonyiak mindenesetre tudták, hogy a sima szavak ellenére hova is tartozik if]. István. A sikertelen szeptemberi béketárgyalások után két hónappal Rozgonyi régi ellenségei, a határszél osztrák rablói, ostrom alá vették Csöllét, s akciójukhoz a pozsonyiaktól is kaptak segítséget.99 Ifj. István a polgároknak írt panaszos levelében kétségbe vonta, hogy Erzsébet tudott volna az akcióról,10 0 nekünk azonban nem lehetnek kételyeink: az egyik támadót, egy bizonyos Georg Weyhenpergert, a királyné három nappal Csölle megtámadása előtt fogadta zsoldjába.101 Még tartott a vár ostroma, amikor Ulászló serege, benne Simon főkancellárral és Rozgonyi Rénolddal, elindult Giskra ellen. Erzsébet erre ismét Pozsonyt vette ostrom alá, s ezzel, mint látni fogjuk, súlyos következményekkel járó irányváltásra kényszerítette a királyt. Ifj. János tevékenységét sokkal sűrűbb homály fedi, de az adatok az ő esetében is meglehetősen egyértelműek. Júniusi budai tartózkodása után szeptemberben találkozunk vele ismét, ekkor Ulászló fidelis-e.10 2 Október 10-én Erzsébet nevezi hűtlennek, sőt arról is értesülünk, hogy Essegvárat ostrommal foglalták el tőle.10 3 1440. december 23-án érdemeire tekintettel Vitány várát kapja élethossziglan Ulászlótól.10 4 Ulászló 1441. január 17-i adományából is csak annyi derül ki, hogy ifj. János a király oldalán harcolt, és több familiárisát elvesztette, pontosabbat nem tudunk meg róla.10 5 Valamikor 1441 folyamán kaphatta meg Ulászlótól a győri ispánságot, amely nem volt több puszta címnél, hiszen az ispáni honor egykori várai egyébként is az ő kezén voltak.106 1441 áprilisában a Simonfiakkal együtt kap adományt,10 7 majd július 6-án jelen van Szonda vár iktatásánál.10 8 Ezután nyoma vész, hogy 1442 január elején már Erzsébet híveként bukkanjon fel ismét. Újabb pártváltásának időpontját nagy pontossággal tudjuk meg-97 DL 94970. (1441. márc. 27.): Erzsébet „fideli nostro magnifico Stephano Rozgon comiti nostro Posoniensi" 98 Tóth-Szabó: Cseh-huszita 377-378. 99 DL 59272. 100 j)]? 239788. (1441. nov. 28.): „certi sumus ut premissa non fuit cum voluntate serenissime domine nostre regine" 101 DF 258097. (1441. nov. 19.). 102 Zala vármegye története. Oklevéltár. Szerk. Nagy Imre, Véghely Dezső és Nagy Gyula. I—II. (A továbbiakban: Zala) II. 500-501. 103 DL 102486. 104 DL 13604. 105 DL 13605: „in certis conflictibus pro nobis habitis caros familiares amisit, nostra semper obsequia continuons, et nos in rerum gerendarum novitate provido consilio dirigens se nobis reddidit valde gratum" 106 Engel P-. Archontológia I. 133. 107 DL 13619. = С. Tóth Norbert: Oklevelek Simontornya középkori történetéhez (1264-1543). In: LK LXXI (2000) 93-127., 106-109. 108 DL 13634.
