Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Rozgonyiak és a polgárháború (1440-1444) 897
906 PÁLOSFALVI TAMÁS Erzsébetnél tiltakozott Komáromban amiatt, hogy az elhunyt Cudar János osztályos testvérei, Cudar Simon és Jakab kizárták őket a nekik elzálogosított birtokokból.5 2 István fia János szintén ekkor (május 1-én) eszközölt ki egy parancsot Erzsébettől Tata, Vitány, Gesztes és Essegvár iktatására.5 3 Mi több, a jelek szerint ifj. János V László székesfehérvári koronázásán is résztvett,5 4 miután a koronázásra tartó menet az ő birtokán, Gerencséren töltött egy éjszakát.5 5 Ugyanezt a János-fiakról egyetlen forrásunk sem állítja, de kizárni sem lehet, hogy valamelyikük jelen volt a koronázásnál.5 6 Vajon valódi ellentétről volt szó, vagy csupán taktikázásról? E kérdésre korai lenne még válaszolni; mindenesetre érdekes, hogy május 9-én Simon püspök a család ősi fészkében, Rozgonyban látja vendégül Ulászlót és kíséretét.5 7 Innen küldi Ulászló Buda biztosítására Simon püspököt lengyel országnagyok kíséretében, akik katonákkal rakják meg a város védműveit.5 8 A lengyel bárók budai jelenlétét okleveles adat is bizonyítja,5 9 így a krónikás Rozgonyi Simonra vonatkozó információjában sem kell kételkednünk. A lengyel király már május 19-én Pestre érkezett, budai bevonulására azonban csak 22-én került sor, Dlugosz szerint azért, mert a nádor, Hédervári Lőrinc még mindig habozott, megnyissa-e a budai várat Ulászló előtt. Kétségkívül ez volt az egész akció legkritikusabb pillanata: ha Ciliéi seregével6 0 elszánja magát a támadásra, és Hédervári, a német polgárok segítségével, a várból hátbatámadja a lengyeleket, Ulászló bajosan tudott volna segíteni a túlparton állomásozó seregével. Buda elvesztése pedig alapjában fordította volna meg az erőviszonyokat. Hogy nem így történt, abban alighanem éppen Simon püspöknek kell a legnagyobb szerepet tulajdonítanunk, mert biztosan ő volt az, aki a nádort, egyébként rokonát,6 1 rávette az Ulászló melletti állásfoglalásra. Ulászló budai bevonulása eldönteni látszott a küzdelmet. Megjelent a fővárosban csaknem a teljes püspöki kai" a kalocsai érsek vezetésével, követeket küldött a szerb despota és a bosnyák király, és sorra érkeztek a magyar bárók is: köztük Újlaki Miklós, aki nem sokkal a koronázás után6 2 szakított Erzsébettel, 52 DL 13538., DF 222181., 222182., 222183. 53 DL 13900. 54 Dlugosz: 632. Rozgonyi Istvánt említi, de ő már május 1. előtt meghalt (DL 13900.). Valószínű, hogy a lengyel krónikás a fiával keveri. Figyelemre méltó ugyanis, hogy Erzsébet 1439. nov. 13-i iktatóparancsát csak 1440. május 14-én és az azt követő napokban hajtja végre a fehérvári káptalan, vagyis éppen a koronázás idején: gyanítható, hogy a királyné a személyesen jelenlévő ifj. János kérésére gyakorolt nyomást a káptalanra az iktatás elvégzése érdekében: DL 13466. 55 Kottanerné 44-45. Gerencsér Rozgonyi birtoka: DL 15217. 56 Nem tudni, mi alapján állítja Tóth-Szabó László (A cseh-huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon. Budapest 1917. 174., a továbbiakban: Tóth-Szabó: Cseh-huszita), hogy mind a négy János-fi részt vett a gyermek László koronázásán. Mint láttuk, ez Rénold esetében bizonyosan kizárható. 57 Dlugosz: 631. A lengyel krónikás művéből rekonstruálható itinerárium jól mutatja, hogy Ulászló Budáig csak a hozzápártoló főurak birtokain időzött. 58 DL 13589.; Dlugosz: 634. 59 Zbiór Dokumentów Malopolskich. Czesc VIII. Dok. z lat 1421-1441. Wroclaw-Warszawa-Kraków, 1963. No. 2272. 60 Kottanerné 52. 61 Simon püspök húgát, Ilonát, Hédervári György, a nádor unokafivére vette feleségül. 62 Kottanerné 58. Május végén már Budán van: 1. alább a 67. jegyzetet.
