Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Rozgonyiak és a polgárháború (1440-1444) 897
904 PÁLOSFALVI TAMÁS makacs főpapnak: a szokással ellentétben nem őt tette meg kancellárjának.3 4 Érdekes módon Simon püspök és a királyné személyes konfliktusa kezdetben nem ígérkezett jóvátehetetlennek; ellenkezőleg, a maguk módján a Rozgonyiak is hozzájárultak a királyné hatalmi ambícióinak megerősödéséhez, amikor Albert adományáról a „korona igazi örökösétől", Erzsébettől is oklevelet kértek.3 5 Önálló adományt a félje halála után szabályos uralkodói jogokat gyakorló királynétői csak id. Rozgonyi István kapott a fiával, Jánossal együtt, a már birtokukban lévő Csókakőt, immár örökjogon.36 Adományával Erzsébet igyekezett biztosítani az ország középső megyéiben befolyásos László-ág hűségét, és törekvése egy darabig sikeresnek látszott.3 7 Nem egyértelmű viszont, hogy Szécsi Dénes esztergomi érseki kinevezésében valóban a királyné Rozgonyi Simonnal szembeni bosszújának jelét kell-e látnunk. E hagyomány a jelek szerint Bonfinitól származik,3 8 akinek információi e korai évekre vonatkozóan kevéssé megbízhatóak. Pontos adatok hiányában elégedjünk meg annak leszögezésével, hogy Simon püspök és a fivérei Ulászló melletti kiállását más, racionális indítékok is kielégítően magyarázzák. A János-fiak álláspontjáról semmit nem tudunk, de bizonyos jelek arra utalnak, hogy ekkor még a legbefolyásosabb Simon-ág poltikájához igazították lépéseiket. Mást, hatalmi súlyukat (ill. annak hiányát) tekintve, nem is igen tehettek. Az 1440. január 18-án Krakkóba induló követség tagja volt Rozgonyi Rénold is.3 9 Hogy milyen minőségben, az nem világos: a lengyel krónikás a „milites et adolescentes Hungarie" csoportjában említi, Ország Mihály társaságában. Gondolhatnánk arra, hogy a milites kifejezés itt az udvari lovagokat jelöli, de Ország Mihály ekkorra már komoly országos tisztségeket viselt. Az mindenesetre világos, hogy Rozgonyi Rénold a követség többi, név szerint ismert tagjához képest 20-30 évvel fiatalabb volt, hiszen születése az 1410-es évekre tehető.40 A későbbiek fényében valószínűnek tűnik, hogy Rénold az egész Rozgonyi atyafiságot képviselte Krakkóban. Rénold fivérei, János és Lőrinc eközben Budán tartózkodtak, ahol a súlyosan beteg Ónodi Cudar Jánost rávették arra, hogy nekik zálogosítsa el jelentős Abaúj, Zemplén, Borsod és Szabolcs megyei birtokait.4 1 Nem tudni, hogy még mindig a fővárosban voltak-e március 12-én, amikor a magyar „bárók és előkelők", köztük Rozgonyi István és György pozsonyi ispánok, újabb követséget küldtek, ezúttal Rozgonyi Simon egri püspök vezetésével, a habozó Ulászló sür-34 Mályusz Elemér: Az első Habsburg a magyar trónon. Albert király 1437-1439. Aetas 1994/1. 124-125. 35 Mályusz E. : Kancellária 314. 36 DL 13466. 37 Más kérdés, hogy a fehérvári káptalan, mint arról a későbbiekben még szó lesz, nem hajtotta végre a királyné iktatóparancsát. 38 Kubinyi András: Szécsi Dénes bíboros prímás. In: Uő.: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. Budapest 1999. 140. 39 Dlugosz 615. Rozgonyi Rénold az egyetlen számba jöhető személy, aki a lengyel krónikás által említett Reinoldus-szal azonosítható. 40 Domoszlói Apollóniát 1406 és 1425 között említik Rozgonyi János feleségeként: Engel Pál: Magyar középkori adattár. Középkori magyar genealógia. PC CD-ROM. Arcanum Digitéka. 2001. 41 DL 13524., 13525., 13531. Cudar János felesége, Hedvig, Rozgonyi János leánya, a négy fivér nővére volt.
