Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Az esztergomi érseki szék üresedése 1418-1423 között 885
894 С. TÓTH NORBERT elszámolt. Ez azt jelentené, hogy már korábban is történt kifizetés az érsekség jövedelméből. A másik lehetőség az, hogy Zsigmond ennyi pénzt kapott kézhez és ehhez hozzászámítandó még a február elejéig elköltött 12198 forint. Ebben az esetben az érsekség folyó évi jövedelme 35750 forint és 3 dénár — én magam inkább ezt fogadom el. (Természetesen azt sem tudjuk megállapítani, hogy ez a tiszta jövedelem, amelyből a működési költségek már levonásra kerültek, azaz a „nyereség" vagy a teljes jövedelem, amelyből ugyanezek még nem kerültek levonásra, azaz a „bevétel.") Az érsekség jövedelméről több időszakból ismerünk becsléseket: Galeotto a 15. század végén — visszatekintve a 14. század végére és századának elejére — az évi jövedelmet 100 ezer forintra, míg a saját korában alig felére, 50 ezer forintra tette.8 6 Fügedi Erik több helyen is foglalkozott a kérdéssel, 1960-ban az érsekség számadáskönyve alapján három évben vizsgálta meg az érsekség jövedelmét. Számításai szerint 1488-ban 15950, 1489-ben 22275 míg 1490-ben 15005 forint volt az érsekség bevétele.8 7 1974-ben megjelent könyvében az érsekség jövedelmét a 14. század elején 12 ezer, a 15. század végén 20 ezer, 1525-ben pedig 25 ezer forintra tette.8 8 A kérdéssel III. Béla király jövedelmei kapcsán ifj. Barta János és Barta Gábor is foglalkozott, ők a következő eredményeket kapták: 1185/95-ben 28 ezer, a 14. század elején 12 ezer és 1525-ben 25 ezer forint,89 végül a 15. század végén — Fügedit korrigálva — 19500 forint.9 0 Az érsekség kb. 24/36 ezer forintos bevételét érdemes összevetnünk a királyság Zsigmond kori jövedelmeivel. Az Engel Pál által elvégzett számítások szerint az ország rendes, évi átlag jövedelme minimum 320 ezer forintra tehető,91 a rendkívüli jövedelmekkel azonban nem ritkán elérhette a fél millió forintot is.9 2 Az érseki jövedelem tehát az ország bevételének az 5-11%-ára rúgott. Az érsekség teljes jövedelmét tehát — mint fentebb láttuk — két éven keresztül Zsigmond a maga részére szedette be, amivel valójában csak az egyébként is megkapott jövedelem kétszereséhez jutott, mivel az 1397-es temesvári országgyűlés 63. cikkelye szerint az egyházi jövedelmek felét az ország védelmére át kellett adni neki.9 3 Az így beszedett többlet bevétel sorsáról nem tudunk. Azonban némi támpontot jelenthet az, hogy az elszámolás relátora Ozorai Pipó temesi ispán volt. Továbbá az, hogy Zsigmond 1419. szeptember végétől december elejéig a déli végeken tartózkodott, ahol október 26-a előtt Nis és Nikápoly között legyőzött egy török sereget.9 4 A hadjárat kiváltó oka Mircse havasalföldi fejedelem 1418. január 86 Knauz Nándor. A magyar érsek- és püspökségek jövedelmei. Magyar Sión III (1865) 552-557. 87 Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása а XV század végén. Századok 94 (1960) 82-124., 505-555. 536. 88 Fügedi Erik: Uram, királyom. А XV századi Magyarország hatalmasai. Bp., 1974. 118-119. 89 ifj. Barta János - Barta Gábor: III. Béla király jövedelmei. (Megjegyzések középkori uralkodóink bevételeiről.) Századok 127 (1993) 413-447. (=ifj. Barta J. - Barta G.: III. Béla) 416-417., táblázatok. 90 ifj. Barta J. - Barta G.: III. Béla 420. 91 Engel: Jövedelmek 29. 92 Engel: Jövedelmek 30. 93 Décréta regni Hungáriáé. Gesetze und Verordnungen Ungarns 1301-1457. Collectionem manuscriptam Francis« Döry, additamentis auxerunt, commentariis notisque illustraverunt Georgius Bónis, Vera Bácskai. Bp., 1976. 172. 94 Okt. 5-én Temesváron van (ZsO VII. 1002.), 26-án pedig már a Vaskapu-nál (uo. 1033.) és 28-án Vodicán (uo. 1038.). - Altmann I. 3926a szerint okt. 4-én aratta a győzelmet. - Okt. 29-től nov.
