Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Az esztergomi érseki szék üresedése 1418-1423 között 885
AZ ESZTERGOMI ÉRSEKI SZÉK ÜRESEDÉSE 1418-1423 KÖZÖTT 891 különös jelenléten azért halasztatta el az érsekség perét Bátmonostori Töttös János felperes ellenében, mert az érsekség bonyolult pereit még nem látja át, továbbá az okleveles bizonyítékokat, különösen a peresleveleket még nem ismeri és éppen ezért az érsekségre nézve hasznosan felelni nem tud.6 9 Úgy gondolom, ezen az alapon bajosan lehet feltételezni az oklevél kiadója által elmondottakat, mivel egyetlen perhalasztó oklevélre ekkora süly nem helyezhető, már csak azért sem, mert a pereket új emberek bekapcsolódásakor általában elhalasztották. Kamerer megállapítása azért sem lehet helytálló, mert több olyan adattal is rendelkezünk, amelyek azt bizonyítják, hogy Hohenlohe György törődött a kormányzására bízott érsekséggel: 1421. augusztus 14-én a kormányzó ügyvédje, Hidagai Bálint ellentmondott a pannonhalmi apátság Dénesd birtoka melletti Sárduna nevű sziget apát részére való visszaiktatásának.70 1422. november 17-én a turóci prépostság részére adott — ma már ismeretlen tartalmú — kiváltságlevelet.71 1423. június végén pedig, amikor Garai Miklós nádor királyi parancsra közgyűlést tartott Gömör és Torna megyék részére, György püspök nevében Hidagai Bálint ügyvéd felszólalt és panaszt emelt az ottani birtokosok — különösen Pelsőci Bebek János, Detre fiai: Miklós és Péter, Tornai Pál, Csetneki Miklós és János, Födémesi Zobonya Miklós fiai, Ilsvai nádorfi György, a jászói prépost, Kakas Gyula és Loránd, Pásztói János, Putnokiak és Serkeiek — ellenében, mivel az érsekség népeitől a zavaros időktől kezdve, de leginkább mióta György passaui püspök irányítja az érsekséget, birtokaikon vámot követelnek, illetve szednek. Az ügyvéd panasza igazolására bemutatta IV Béla király 1239. szeptember 29-i privilégiumát.72 A nádor az érsek(!) ügyvédjének kérésére az összes nemest csendre intette, majd hangos szóval felolvastatta és lefordíttatta Béla király privilégiumát, egyúttal megtiltotta a megyékben vámokkal rendelkezőknek, hogy az egyház népeitől vámot szedjenek.7 3 Még ugyanezen a napon az ügyvéd tiltakozott az ellen is, hogy az országlakosok az érsekségnek Gömör, Nógrád, Hont, Bars, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Komárom, Pilis és Esztergom megyékben fekvő birtokait elfoglalják és elidegenítsék, és mindezektől el is tiltotta őket.74 Hasonlóképpen tiltakozott Bálint ügyvéd, már Pálóci György választott érsek nevében, 1423. november 18-án a Nógrád és Hont megyék részére tartott közgyűlésen is különböző hatalmaskodások és az érseki népekkel való vámfizettetés miatt,7 5 Az érsekség kárt szenvedett birtokairól igen részletes ismeretekkel rendelkezünk egy keltezetlen jegyzék révén, amely az esztergomi érsekség levéltárában 69 Zichy VIII. 104., szeptember 2-i kelettel: „complicatis processuum causarum ipsius ecclesie Strigoniensis, necnon litteralium instrumentorum et specialiter causalium earundem inscius fore, in causisque ipsius archiepiscopatus et prosecutionibus eiusdem hactenus motis et exortis comode respondere non posse." 70 DF 227432. ZsO VIII. 854. 71 Schmitth, Nicolaus: Archi-episcopi Strigoniensis I—II. Tyrnaviae, 21758. I. 238., említés. 72 Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico-diplomatica I—II. Szerk. Szentpétery Imre és Borsa Iván. Bp., 1923-1987. 660. 73 DL 74892: „eidem universitati nobilium silentium tenenti ... voce publica et alta perlegi fecimus et exponi." Kiadása: Fejér X/6. 575. 74 Fejér X/6. 573. 75 Fejér X/6. 578., 581., 582. és 585.
