Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Neumann Tibor: Telekpusztásodás a késő középkori Magyarországon 849
858 NEUMANN TIBOR mint faluvégen (in fine) lakó zsellérek. Olykor a nemesi telek belsőségén telepednek le a földesúr engedélyével, máskor a falu és határa közötti kertövezetben építik fel házaikat, kialakítva ezáltal lassanként az újkori zsellérutcákat.41 Utóbbi az oka annak, hogy az oklevelek sokszor „kert mögött lakó zselléreknek" vagy kissé megtévesztően hortulanusoknak nevezik őket.4 2 A telken ülő zsellérektől az különböztette meg őket, hogy általában rendelkeztek kisebb szántó- és réttartozékokkal. Idővel olyannyira felduzzadt számuk, hogy már telkeik is osztódni kezdtek.4 3 A hóstátiak jelenlétéből adódóan egy valamit okvetlenül hangsúlyoznom kell: abból a tényből, hogy bizonyos elemek a falun kívülre szorultak, ahol sokszor irtással teremtették meg meglehetősen szerény életfeltételeiket, logikailag inkább arra kell következtetnünk, hogy a falu belsejében földhiány, és nem arra, hogy földbőség van. Térjünk hát rá a gimesi uradalomban is nagy számban előforduló, prediumnak nevezett pusztatelkek tárgyalására, ami a felmerült kérdések nagy részére magyarázatul szolgálhat. 4/a-b. Prediumok a falu belsejében A prediumnak nevezett telkeknél ugyanazzal a jelenséggel szembesülünk, mint fentebb a desertáknál: van olyan, amelyet birtokos esetben álló névvel jelölnek meg (30), itt a túlnyomó többséget azonban mégsem ezek, hanem a jobbágytelkek között név nélkül felvett, tehát csak fekvésük alapján meghatározott telkek alkotják (298). Lássuk először a kisebb csoportot. Ezek csekély száma arra figyelmeztet, hogy a genitivusban álló név megint nem a korábbi birtokost jelzi. Gyanakvásunkat csak erősíti, hogy egy András Tamás nevű személyt jobbágyként Csitáron írtak össze, nevét azonban a szomszéd faluban, Kalászon egy pusztatelek mögött is megtaláljuk.4 4 A legtöbb névvel ellátott pusztatelek Brogyánban található: a 12 telekből 8 mögött 7 helyi jobbágy nevére lehetünk figyelmesek, négy esetben ugyanakkor olyan név áll a predium mögött, amelyet nem találunk meg az összeírásban. Mivel Brogyánnak csak a háromnegyede volt a Forgách család tulajdonában, bennük a Brogyáni család jobbágyait kell látnunk.4 5 Vajon elképzelhető-e az, hogy a birtokos esetben álló név a pusztatelek aktuális megművelőjét jelenti, azaz a szakirodalomban ismert bérleti viszony nyomaira bukkantunk? A név valóban a telek művelőjét jelzi, de egy 41 Pl. 1560: „inquilinos vulgo hosthaty vocatos in fine dictae possessionis ab oriente". Korlátkői uradalom. MOL P 506. (Motesiczky cs.) 44. csomó, Tl-2-19.; 1522: „Item in facie eiusdem possessionis resident très hostati in loco scilicet sessionis curie domini... Qui hostati de voluntate domini, qui eosdem hostatos in eadem curia sedere admisit..." Bolondóci uradalom, Marsina-Kusik 49.; Zsellérutcákról és hóstátokról 1. Urbáriumok 822. és Maksay Ferenc. A magyar falu (4. jegyzet) 127. 42 Pl. 1522: „Inquilini et post hortos habitantes". Kisvárdai uradalom, Zichy XII. 345.; 1505: „Item illi, qui solum ortus et non funes tenent... item ortulani, qui scilicet in ortibus sedent". Vágbeszterce, DL 36988. (U et С 96-1.) 43 Pl. 1568-ban Csejte mezővárosban nagy számban írtak össze egész- és féltelkes hóstátiakat: Urbáriumok 244.; Ugyanekkor Kosztolányon azt találjuk, hogy némelyik hóstátinak van saját szántója, másoknak nincs. Utóbbiak „zsellérként" élnek: Urbáriumok 250. 44 Az egyik telek helyének meghatározásakor Kalászon az összeírok nem azt jegyzik fel, hogy András Tamás prediuma után, hanem azt, hogy „András Tamás után" (post Thomam András), azaz őt tekintették a telek jelenlegi birtokosának. Gimes 47. 45 Lásd a 62. jegyzetet.
