Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Tringli István: A szent királyok szabadsága. A középkori történelmi tudat és a történelem-hagyományozódás sajátosságai 809
842 TRINGLI ISTVÁN „elődeinkről, a szent királyokról" beszélt. Velencei András halálakor Ákos nembéli István nádor is Szent István magyar király vérének utolsó letört aranyágacskáját siratta, az urak a szent király véréből kerestek utódot maguknak. Az Anjouk uralmuk törvényességét az Árpádokkal való rokonságukra alapozták. Amikor az utolsó magyar Anjou, Mária királynő 1395-ben meghalt, néhány krónikaíró nem mulasztotta el megjegyezni, hogy „vele mindkét nemben magva fogyott a szent királyok nemzetségének".14 5 Az Arpád-ház kifejezést Pray György alapján csak Palma Ferenc Károly kezdte rendszeresen használni 1770-ben írt művében.146 Azért, hogy leszármazásukat tudatosítsák, atyákról, sőt néha szent atyákról írtak az Árpád-házi uralkodók kancelláriájában, amikor elődeikről, különösen Szent Istvánról és Szent Lászlóról szóltak.14 7 Az egymás után következő uralkodókat azonban nemcsak vérségi kötelék fűzte egymáshoz, hanem a királyi méltóság közössége is. Az elődökkel való közösségvállalás az alattvalók számára úgy vált nyilvánvalóvá, ha elismerték az elődöktől adományozott kegyeket. A szent és boldogult királyok szabadságainak megerősítésekor ezért vált gyakori fordulattá az a kifejezés, hogy a régi szabadságokat megerősítő király elődei nyomában halad. IV Béla egy Pannonhalmának adott aranybullás oklevelének arengája szent elődeink példájának követéséről, V István szintén eme apátság számára kiállított oklevele szent István király áldott nyomának követéséről beszélt.14 8 Kun László is elődeinek és szent őseinek nyomába lépett, amikor megerősítette a zágrábi egyház kiváltságait.14 9 Hunyadi Mátyást ugyan nem kötötte semmiféle vérségi kapcsolat egyetlen korábbi királyhoz sem, a szabadságok megerősítése azonban a királyi méltóság és nem egyszerűen a vérségi örökösök feladata volt. Ezért aztán ő is elődeinek, a boldogult magyar királyoknak és atyjának meg bátyjának nyomát kívánta követni, amikor egy ispotálynak tizenkét esztendei adómentességet adott.150 A boldogult királyok szabadságait megerősítő okleveleknek a 15. századra kialakultak a megszokott formulás részei. Mindjárt az oklevél elején közölték, hogy a szabadságot a boldogult királyok (per divos reges) adták. Ne feledjük, ez a korabeli magyarságban szent királyként hangzott! A divus jelző a királyi hatalom isteni eredetére utalt, egyszerű halandó legfeljebb boldog emlékezetű lehetett, de „isteni" nem, ez csaknem kizárólag a királynak vagy a királyi család tagjainak járt ki. A boldogult királyok, de az igazi szentek is, a szabadságot megerősítő 145 Chronicon Knauzianum et chronica minora eidem coniuncta: In hac regina Maria tandem defecit semen utriusque sexus sanctorum regum. - SRH II. 345. 146 Bartoniek Emma: Az Árpádház neve. Minerva 1923. 147 MES I. 156., továbbá három, 1213-ra hamisított oklevél Tkalcic: Mon. ер. Zagr. I. 28., 30., 32. 148 vestigia sanctorum progenitorum nostrorum imitando - PRT II. 321.; nos enim sanctissimi regis Stephani felicibus vestigiis inherentes - PRT II. 334. 149 inherentes vestigiis predecessorum nostrorum et sanctorum progenitorum nostrorum -Tkalcic: Mon. ер. Zagr. I. 189. (RA 2792. sz.). Egy másik oklevelében szent elődei, István és László magyar királyok iránti tiszteletből erősítette meg a zágrábi püspök ama régi és szokott szabadságát, hogy népei mentesek a királyi adó alól, 1. Tkalcic: Mon. ер. Zagr. I. 171. (RA 2507. sz.). 150 nos praedecessorum nostrorum divorum regum Hungáriáé et etiam genitoris et fratris nostrorum Johannis scilicet gubernatoris eiusdem regni nostri Hungáriáé et Ladislai comitum felicium Bistriciensium, qui ecclesias Dei pio favore prosecuti fore dinoscuntur et salutaribus exemplis inhaerere eorundem salutifera et laude digna bonorum operum vestigia sequi cupientes - Kovachich: Formulae II. 182.
