Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Tringli István: A szent királyok szabadsága. A középkori történelmi tudat és a történelem-hagyományozódás sajátosságai 809
830 TRINGLI ISTVÁN Pest megye nemesei 1446-ban a boldogult királyok szabadságának nevezték, és féltve őrizték azt a kiváltságukat, hogy nincsen megyésispánjuk.9 0 Az egykori udvarnokok utódai még a középkor végén, a koraújkorban sem békéltek meg azzal, hogy őket a többi jobbágy közé sorolják. A Zólyom megyei Matyófalva lakói erdőóvók voltak és a boldogult királyoktól engedélyezett szabadságaikat öt pontban foglalták össze Mátyás király előtt. E szerint kamara hasznát, más rendes és rendkívüli adókat vagy vámokat nem kell fizetniük, más szolgáltatásra nem kötelezhetők, csak az erdő és az ottani vadak óvására, valamint vadászatra, a zólyomi várnagy semmiféle tisztet nem helyezhet közéjük, ha pedig vadat visznek a királynak, akkor a várnagynak meg kell térítenie kiadásaikat. Kiváltságaikat II. Ulászló is a boldogult királyoktól valóknak nevezte.9 1 A szentgáli, németi és horhi vadászok is a boldogult királyok jóvoltából voltak 1524-ben adómentesek.9 2 A Bábolna hegyére összegyűlt erdélyi jobbágyoknak az az eljárása, hogy Szent István és a szent királyok szabadságáról beszéltek, nem volt egyedi eset. A 16. században Nádasdy Tamás jobbágyai a boldogult királyok szabadsága szerint akarván élni, nem voltak hajlandók robotolni.9 3 A Magyarországon élő kiváltságolt, a 15. században különálló jogaikat még megőrző népek majd mindegyike a boldogult királyoktól nyerte szabadságait. Közülük az erdélyi szászok hivatkoztak legtöbbet erre. A szász történelmi hagyomány így őrizte meg azt, hogy sajátos helyzetüket nem egyszerűen jogaik ősiségének, hanem az ősi királyoktól kapott kegynek köszönhetik. Egy-egy szász város, szék vagy vidék éppúgy a boldogult királyokra vezette vissza kiváltságait, mint a szászok összessége. Ide értettek egyetlen kiváltságot éppúgy, mint jogaik teljességét.9 4 A szász szokásjog kodifikátora, Fron Mátyás, aki müvét latinul majd németül is elkészítette, könyve élére azt a boldogult királyok által adományozott jogot helyezte, hogy a szászok maguk választhatják meg elöljáróikat.95 Erdély másik külön jogállással rendelkező népe, a székelyek a szászokkal összehasonlítva alig emlegették szabadságaikat, jogaik ugyanis nem királyi adománylevelekkel biztosított rendelkezésekből, hanem az ősi szokásjogból fakadtak.9 6 Néha azonban körükben is találkozhatunk a boldogult királyok szabadságaival. 1466-ban a zabolai gyűlésre összejött kézdi, orbai és sepsi székelyek arról panaszkodtak a vajdáknak, hogy a közöttük élő előkelők őket elnyomják és kivetik régóta meglevő saját törvényeikből és jogaikból, amelyeket Magyarország boldogult királyai kegye-90 Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. Bp. 1938. 187. 91 DL 24 339. 92 DL 24 891. , 93 Szabó István ismertetése Komoróczy György: Nádasdy Tamás és a XVI. századi nagybirtok gazdálkodása c. müvéről. Sz. 1932. 210. idézi Bónis Gy.: A székesfehérvári törvénynaptól i. m. 96. 94 ZW V 15., 38., 291., 369., 371., 376., 387., VI. 26., 358., 367., 408., 530. 95 Statuta iurium municipalium Saxonum in Transsilvania. Opera Matthiae Fronii, revisa, locupleta et édita denuo ad exemplar Coronense anni 1583 récusa. Claudiopoli 1779.: „a divis regibus Hungáriáé libertate, privilegiis et his praerogativis donati sunt..." - 3.; Der Sachsen in Siebenbuergen statuta, oder eygen Landrecht. 1583. (reprint München 1973.): „von seeligen Königen in Hungern hiemit begäbet und befreyet sein" - 1. Figyelemre méltó, hogy az evangélikus Fron nem szentnek, hanem megboldogultnak fordította a divust. 96 Bónis György: Magyar jog - székely jog. Kolozsvár 1942.
