Századok – 2003

TÖRTÉNETI IRODALOM - Magyar leveleskönyv (Ism.: Péter Katalin) 779

781 TÖRTÉNETI IRODALOM bölcse" került be, vagy gróf Leiningen-Westerburg Károlynál emelik ki a szerkesztők azt, hogy „aradi vértanú" volt. Erről a pontról nézve a „Habsburg levelek" alfejezet nem túlságosan terjedelmes. Ez is csak Mária Terézia egyik levelével kezdődik, és a „Ferenc József' egység csupán 1874-től tartalmaz leveleket. A szerkesztők saját kortársaik írásai közül nem válogathattak olyan bőséges anyagból, mint a korábbiakat tekintve. Csak A Nyugat és köre című alfejezetbe került egy 1940-es dátumú levél Balogh József saját gyűjteményéből; Juhász Gyulától, Adytól, Móricztól és másoktól korai levelek vannak a Leveleskönyvben. Az időhatárt tekintve Trianonnál megáll a levelek áradata. Az utolsó alfejezetek között van egy Trianon előtt című, aztán van Klebelsberg Kunonak külön egységbe rendezett néhány levele. Ezek között is 1922-es az utolsó, és Teleki Páltól, illetve Babitstól állnak itt a már említett 1940-es levelek. Ez érthető. Ki adja oda közlésre szívesen saját leveleit vagy még élő, esetleg nemrégen halott rokonoktól származókat? „A Nyugat és köre" értő bevezetésében a szövegösszefüggés alapján nyilván H. Balázs Éva csodálkozik is azon, hogy Kosztolányi özvegye férjétől egy eléggé sajátos hangú levelet átadott Balogh Józsefnek. A magyar múlt nőalakjai közül Zrínyi Ilona, valamint Árva Bethlen Kata, illetve az ő mindennapjaik kaptak külön alfejezetet. És nem akarok ugyan belemenni a szerkesztés szemléleti problémáiba, azt azonban kiemelendőnek tartom, hogy a női leveleket igen jó érzékkel válogatták ki. Nemcsak a jelzett alfejezetekbe foglaltakra gondolok, hanem azokra is, amelyek a nem kifejezetten női témák közé kerültek. A legnagyobb találat szerintem a Nemzeti játékszín cím alatt Jászai Mari egyik levele özvegy Csiky Gergelynéhez 1907-ből. Előbb saját jellemét boncolgatja barátnője előtt, aztán ez következik: „Van-e jogom az élettől napsugárnál egyebet kérni, holott Shakespeare három évvel ifjabban halt meg, mint amilyen korban ma én vagyok... " A világirodalom legnagyobb drámaírója, ráadásul férfi, és Jászai Mari egy szinten. Nem tudom, tett-e valaha is más asszony — színésznő vagy bármilyen foglalkozású — magáról ennyire öntudatos kijelentést. A Leveleskönyv nőalakjai általában nem nyomorúságosak. Szenvedhetnek természetesen, ahogy Berzsenyi Dániel borzalmas leveleinek tanúsága szerint a felesége szenvedett, vagy Révay Erzsébet. Őt csalta a férje, és az asszony odáig ment, hogy egyik levele végére ilyen utóiratot tett róla: „Én ezelőtt nála nélkül lakván, gyászoltam ő kegyelmét; most ő kegyelme velem lakván, gyászolja lotyóját." A szenvedő nők azonban nem tűrik fatalista módon a sorsukat. A levelekből kiderül, hogy családjukhoz, hatósághoz fordulnak az erőszakos férjek ellen. Vagy éppen ellenkezőleg, és a Leveleskönyvben többnyire, boldogok, tevékenyek. Itt van például egy Zoltánné nevű asszony levele 1544-ből főúri udvarban szabómesterséggel szolgáló fiának. Leírja, hogy szerencsétlenül járt ismerősei kisfiát magához vette és a sajátjával együtt járatja iskolába, aztán a családi szőlő ügyében utasítja uránál közbenjárásra a levél címzettjét. Kedvenc olvasmányom a Leveleskönyvben Mikszáth Kálmán egyik levele volt 1882-ből akkor már regen elvált feleségéhez, Mauks Ilonához. Az író sikerei tetőpontján áll; megjegyzi, hogy harmincnégy évesen az Akadémia tagjai közé került. Az írói és férfiúi büszkeség minden kellékével leírja helyzetét, ahová a kortársak megbecsülése emelte. Ilyen státus már arra kötelezi, hogy az irodalomtörténetben eljövendő helyére gondoljon, és úgy döntött, Ilona kiengesztelése lesz kritikusaival szemben a legjobb érv: „Ha Ön elfogulva ellenem haragtól gyűlölettől nem fogja is (talán joggal) méltányolni e lépésemet, az irodalomtörténet figyelembe veszi ez őszinte határozatomat, s mikor jellemem ferdeségeiről írni fog, odateszi súlynak a másik mérlegbe." A levél alapján nehéz eldönteni, a fölény tudata vagy szorongás íratta-e Mikszáthtal mindezt. Az olvasó gondolkozni kezd. Próbálja feléleszteni régen elfelejtett tudását a Mauks - Mikszáth házasságról. Könyvek között keresgél. Vagyis a Leveleskönyv betöltötte a szerkesztők, illetve szerzők szándékát: Az olvasó érdeklődése feltámadt. Másokat nyilván más részletek vagy levelek kapnak meg. A Leveleskönyv szinte végtelen és az élet minden részletét magába foglaló lehetőségeket kínál. Egy ország történetét levelekben elbeszélni páratlanul merész ötlet volt; eredményesen valósult meg. H. Balázs Éva segítői a nagy munkában az első szerkesztőktől számított negyedik generáció tudós tagjai, Balogh Piroska, Kulcsár Krisztina és Németh István voltak. A Leveleskönyv ismertetése végül nem jelenhet meg a Corvina kiadó dicsérete nélkül. Ritkán látni vaskos kiadványokat ilyen pihe könnyű, jól forgatható formában. A Tótfalusi Kis Miklós nyomtatványaiból vett díszítőelemekkel készült könyv gyönyörű; az olvasmánynak szánt Leveleskönyv nemcsak tartalmát, hanem formáját tekintve is olvasói élmény. Péter Katalin