Századok – 2003
TÖRTÉNETI IRODALOM - Die Ungarnkriese 1956 und Österreich (Ism.: Murber Ibolya) 769
769 TÖRTÉNETI IRODALOM Püski Levente a Horthy rendszer jellegéről írva szembesíti a korábbi korszak szakirodalmát az újabb kutatások eredményeivel, és a politológiai szakirodalom segítségével igyekszik kijelölni a helyét a korszak polgári demokráciái, illetve diktatúrái között. Ungváry Krisztián már történelmünk egy új korszakának eredetével, közelmúltunk egyik legellentmondásosabb kérdésével foglalkozik: miért is került Magyarország a szovjet szférába, és miként intézményesült a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett sztálinista diktatúra. Ungváry, a korszak több hazai kutatójához hasonlóan úgy véli, nem volt lehetőség a demokratikus kibontakozásra, hiszen Sztálin már a kezdet kezdetén eldöntötte: akárcsak a szovjet megszállás alá került többi közép-kelet európai országban, bolsevik diktatúrát vezet be Magyarországon, ami együtt járt a magyar szuverenitásnak a Szovjetunió által történő ellenőrzésével. Ungváry érzékelteti, hogy e kérdés vizsgálata elválaszthatatlan attól a nemzetközi vitától, melynek célja eldönteni, hogy a háború utáni szovjet terjeszkedés az amerikai kihívásra adott válasz volt-e avagy a nemzetközi környezettől függetlenül mindenképpen bekövetkezett volna. Egyetértek Ungvárynak azzal a következtetésével, hogy Magyarország számára a szovjet politika egy pillanatig sem hagyta nyitva a demokratikus, független opciót. Két kritikai megjegyzésem mégis lenne. Egyrészt, nem illeszthető a történelmi mítosz kategóriába azoknak a történészeknek az álláspontja, akik nem osztják a szerző véleményét. Olyannyira, hogy a legfrissebb nemzetközi irodalom jelentős része szerint a szovjet diktátor eleinte nem kívánta térségünk szovjetizálását. Másrészt a hazai és nemzetközi szakirodalom, és főleg a levéltári források alaposabb ismerete alapján a szerző meggyőzőbben érvelhetett volna saját igaza mellett. így felhozhatta volna, hogy 1946 elején a Szovjetunió ellenőrzése és irányítása alá vonta a magyar gazdaság legfontosabb ágazatait, és Rákosi már 1946 májusában a proletárdiktatúra bevezetését irányozta elő a kommunista párt vezetőségének a plénumán. Sokakat izgató kérdés, aminek megválaszolására Békés Csaba vállalkozott, nevezetesen, hogy volt-e reális esély a magyar forradalom sikerére. Tehát arra, hogy Magyarország visszanyerje függetlenségét, és hogy maga dönthessen kormányzati formájáról. Békés helyesen, a nemzetközi összefüggések vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. Tekintve, hogy amerikai részről fel sem merülhetett a hatékony segítségnyújtás lehetősége, illetve a moszkvai vezetés a legjobb esetben is csak arra volt kész, hogy elfogadjon egy konszolidált reformkormányt, a válasz nemleges. A szuezi válság jelentőségét másként látom, mint e kiváló tanulmány szerzője. Nézetem szerint, ha nem következik be a francia-brit támadás, a moszkvai vezetés hagyott volna még időt a politikai kibontakozásra, és ezzel talán elkerülhető lett volna a fegyveres beavatkozás, és az azt követő véres megtorlás. Háború utáni történelmünk egy érdekes fejezetével foglalkozik Papp István, aki a Nékosz legendát szembesíti a valósággal. Jelentős hozzájárulás a Kádár-korszak történetéhez Valuch Tibor gazdaság-és társadalomtörténeti értekezése a gulyáskommunizmusról, melyben a kádári aranykor mítoszát szembesíti a tények rideg valóságával. E tanulmánykötet a hazai történetírásban szokatlan, de annál inkább üdvözlendő módon történészi értelmezéseket ütköztet egymással érzékeltetve, hogy a megismerés nem lehet teljes, és nem eredményez végleges, egyértelmű válaszokat, magyarázatokat. A fiatal nemzedékhez tartozó szerzői gárda módszertanilag is új szemléletet hozva vizsgálja nemzeti múltunk fontos kérdéseit. Kitűnik, hogy felkészült történészek hasonló forrásbázis alapján képesek homlokegyenest ellentétes következtetésre jutni. De pontosan a tudományos viták a nagyközönség számára is követhető módon történő bemutatása az, ami ezt a könyvet olyan érdekessé intellektuálisan kihívóvá teszi. Borhi László DIE UNGARNKRIESE 1956 UND ÖSTERREICH Szerkesztette: Erwin A. Schmidl Böhlau Verlag, Wien 2003. 317 o. AZ 1956-OS MAGYAR VÁLSÁG ÉS AUSZTRIA Az osztrák Nemzetvédelmi Akadémia 2001. október 8-10-én nemzetközi szimpóziumot rendezett Bécsben az 1956-os forradalom 45. évfordulója alkalmából Biztonságpolitika: Múlt-jelen-jövő. A magyar felkelés, az 1956-os válság és Ausztria címmel. Az itt elhangzott előadásokat az osztrák Nemzetvédelmi Akadémia 2003-ban a fenti című tanulmánykötet formájában publikálta. A kötet
