Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Sípos Ferenc: ”A híre magával edgyütt megyén" Tanúvallatás Máramaros vármegyében 1703-ban 673
716 TANDORI MÁRIA sors- és részletkérdése itt csapódott le. A törvényjavaslatok legfontosabb vitái itt zajlottak, és ez a testület figyelte legkritikusabban a kormány és az uralkodó tetteit.3 Itt térünk rá a dolgozat központi témájára. A 18. század végi brit alsóház lényegében ugyanúgy működött, mint a mai. Még az épület berendezése is ugyanolyan: a padsorok zöld bőrhuzatához is aggályosan ragaszkodtak, pedig azóta többször is átépítették az épületet.4 A házszabályokban is kevés változás történt az elmúlt majd kétszáz év során5 . Még a szavazás módja is a régi, a brit parlament nem vesz tudomást a szavazatszámláló berendezésekről, hiszen akkor 700 éves szokásokat, kellene megváltoztatni. Az elmúlt 200 év során a brit képviselőház működésében tulajdonképpen igen kevés fontosabb változás zajlott le, ezek egyike a modern pártrendszer kialakulása. Az 1780-as éveket azért választottuk, mert a régóta létező és folyamatosan változó párt- és parlamenti csoportok az amerikai háborút követő válság éveiben indultak meg a modern párttá alakulás útján, ahová majd a következő évszázad második felére érkeznek el. A dolgozat célja, hogy rövid áttekintést adjon az 1780-as évek angol pártviszonyairól. A parlamentáris államok kivétel nélkül a pártok által elért választási eredmények, pártok által alakított kormányok révén működnek. A mai angol kétpártrendszer létét valószínűleg az 1670-es évek „kirekesztési válságáig"6 , esetleg a korai Stuart-kori Udvari és Vidéki pártig lehet visszavezetni, vagy a polgárháború korának Kerekfejű-Gavallér ellentéteiig. A 17-18. század fordulóján már mindenki használta a két párt, a tory és a whig nevét. Az alsóház ülésrendje: a kormány híveinek és az ellenzéknek szembeültetése jelzi és egyben erősíti ezt a kétpárti megoszlást.7 Több-párti rendszert a parlament elméletileg megenged, de el kell dönteni, ki melyik oldalra ül; vagy kormány mellett szónokol és szavaz, vagy általában inkább ellene van. (Pártsemleges pad — cross-bench — csak a Lordok Házában van, a képviselőházban nincs.) Ez az ültetési szokás is elősegítette a kétpárti rendszer kialakulását, hiszen az egyformán szavazó személyiségek természetes módon, személyes kapcsolataikban is közelebb kerülhettek egymáshoz mint azok, akik rendszeresen egymás ellen foglaltak állást. Ezek a szavazási szövetségek azonban ideiglenes kapcsolatot jelentettek: a valódi kétpártrendszerhez innen még nagyon hosszú és rögös út vezetett. Látszólag 1714 után is fennmaradt a késő Stuart-kori kétpártrendszer, melynek létét sohasem vonták kétségbe, a Hannoveri dinasztia trónöröklése után 3 A parlament alsóházának alkotmányos szerepéről részletesen ld. pl.: Sir William Holdsworth: History of the English Law. London, Methuen, 1966. Vol. X. 532-544. (alábbiakban Holdsworth) 4 1834-ben tűzvész, 1941 tavaszán pedig légitámadás pusztította el az üléstermet. 5 Holdsworth, Vol. X. 532-533. Magyarul a témáról ld. Borús György: Politikai játékszabályok Angliában a 18. század közepén = Aetas, 1994/4. 53-71. 6 Az 1670-80-as évek legfontosabb angol belpolitikai problémáját az jelentette, hogy Jakab herceg, a trón örököse nyíltan vállalta katolikus hitét. Ez ellentétben állt a restauráció egyik alapfeltételével, mely az angol király számára kötelezően írta elő az anglikán vallást. Ellenzéki körökben mozgalom indult, hogy a Parlament rekessze ki a trónöröklési sorrendből Jakab herceget, és helyette elsőszülött leányát, a protestáns Máriát (Más nézetek szerint II. Károly természetes fiát, Monmouth hercegét) tegyék meg a trón örökösévé. A kirekesztési mozgalom hívei jelentették a későbbi whig párt bázisát, a katolikus uralkodó pártja pedig a torykét. Ld. Szántó György Tibor: Anglikán reformáció, angol forradalom. Bp. Európa, 2000. 354-414. 7 James Harvey-Katherine Hood: A brit állam. Bp. Kossuth, 1960. 29. (alábbiakban Harvey)
