Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Sípos Ferenc: ”A híre magával edgyütt megyén" Tanúvallatás Máramaros vármegyében 1703-ban 673
TANÚVALLATÁS MÁRAMAROS VÁRMEGYÉBEN 1703-BAN 695 Dominicae continuationem hujusce inquisitionis in proxime sequentem distulissemus, nihilominus ex quo Universi Domini Nobiles, ex benigno altetitulati Celsissimi Principis mandato exhinc ad castra sub Szatmár posita festinare debuissent, jamque ad ingrediendum iter sub arce Husztiensi castra metati essent altera die, hoc est prima mensis Octobris abituri, praesentem inquisitionem continuare necessitati infra nominatos dominos nobiles in praesentiam nostram accersitos ad praedeclarata puncta singillatim, praevio stricto juramento per eosdem deposito, examinavimus, quorum etiam fassiones sequenti ordine habentur.166 Quinquagesimus octavus testis Egregius Stephanus Nagy Idai in oppido Huszt degens assessor Sedis Judiciariae praesciti Inclyti Comitatus, annorum circiter sexaginta duorum, juratus examinatus fassus est.167 Ad sex puncta nihil. Ad septimum. Úgy hallotta Fatens Uram, hogy egy kocsisnak (kinek nevét nem tudgya) felesége jővén az Urunk táborábúl, azt fecsegte volna, hogy meglövöldözzék Buday István Uramat, mivel már arestomban is van. Ismét egy Géczi nevű legénytűi (aki a Károlyi Úr-fiacskát Lengyel Országban kísérte 168) hallotta Fatens Uram, hogy azt mondotta: Én a táborrúl jövök, s Budai Uramnak rosszul vagyon dolga. Ezen legényt úgy véli Fatens Uram, hogy az táboron Csérnél Pál Uram seregében vagy Debreczeni Uraméban vagyon. Quinquagesimus nonus testis Egregius Dominus Martinus Kérey, inspector bonorum husztiensis altefati Celsissimi Principis, in oppido Huszt commorans, annorum circiter quadraginta duorum, juratus examinatus fassus est.169 Ad primum et secundum. Amikor Fatens Uram Dolhai Urammal edgyütt Rakaszi Német Jánost Kegyelmes Urunk táborára, ő Nagysága dolgaiban küldötte, visszajövet eő beszéllette itt, a várban Fatens Uramnak midőn kérdezkedett170 tőle, mint forognak a dolgok Urunk táborában, és magát eő Nagyságát látta-é jó egésségben, azt felelte, hogy rosz-166 végre eljutva ugyanazon szeptember hónap harmincadik napján a fentebb megjelölt vármegyében fekvő Huszt városához, jóllehet ugyan a vasárnapi nap rendjének kedvéért ezen tanúvallatás folytatását a következő napra akartuk halasztani, mindazonáltal mivel a nemes urak mindegyike a kegyes, nagyméltóságú, méltóságos fejedelem rendelete értelmében innen a Szatmár alatt lévő táborba köteles sietni, és már bevonultak a huszti vár alatti táborba, másnapra, azaz október hónap elsejére volt kitűzve az elmenetelük, jelen vizsgálatot folytatni kellett, az alább megnevezett nemes urakat elénk hivatva, az elől ismertetett pontokra egyenként, előbb általuk szoros eskü letételével, kihallgattuk, kiknek vallomásai most következnek sorban. 167 Ötvennyolcadik tanú vitézlő Nagyidai István Huszt városában élő, a már ismert nemes vármegye törvényszékének ülnöke, körülbelül hatvankét éves, eskü alatt kihallgatva vallotta. 168 A megbetegedett Károlyi László (1689-1710) úrfit nagyanyja ápolta, s Lengyelországból akart hozatni gyógyítással foglalkozó papot. A küldöncöt visszatérőben — ekkor már kitört a tiszaháti felkelés (1703. május 21.) — a szatmári várparancsnok elfogatta, s azzal vádolta meg az egészről mit sem tudó apát, Károlyi Sándort, Szatmár vármegye főispánját, hogy kapcsolatot keresett Rákóczival. Károlyi önmagát tisztázandó még Kassára is elment, a felső-magyarországi főparancsnokhoz. (Kassa, 1703. május 31. Károlyi Sándor levele Koháry Istvánhoz. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, Fol. Hung. 1389. Thaly Kálmán kuruckori okmánygyűjteménye, II. köt. fol. 33.) 169 Ötvenkilencedik tanú vitézlő Kérey Márton úr, a mélyen tisztelt méltóságos fejedelem huszti jószágainak felügyelője, Huszt városában lakó, körülbelül negyvenkét éves, eskü alatt kihallgatva vallotta. 1/0 kérdezősködött
