Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Gecsényi Lajos-Tatjana Guszarova: A Szepesi Kamara vezető tisztviselői 1646-1672 között 653
A SZEPESI KAMARA VEZETŐ TISZTVISELŐI 1646-1672 KÖZÖTT 665 ledniczei udvarbíró és várnagy, 1559-1561 között gyulai számvevő.6 7 1556-ban a magyar kancellárián működő Vízkelety Jakabbal közösen hencidai Horváth János Bihar megyei javaira kapott adományt, majd 1559-ben ugyancsak Vízkelety illetve Zagyvai Simon társaságában a Temes megyei Radnára.6 8 A délvidék tartós török megszállását követően ismét észak felé húzódhatott, hiszen 1569-ben már az esztergomi érsek semptei udvarbírája.6 9 Talán ebben a minőségében jutott Dávid és Zakariás nevű fiaival bethlenfalvi Thurzó Elek magszakadása nyomán a Nyitra megyei Vörösvár birtokhoz.7 0 Bélaváry Dávid 1600-tól az esztergomi érsekség körmöcbányai házának az udvarbírája, 1618-ban az országgyűlés különböző nála maradt pénzeket illetően — meghatározott feltételek mellett — felmentést adott a számára.7 1 Miután Bethlen Gábor 1619-ben megszállta Felső-Magyarországot Bélaváry a fejedelem táborában bukkant fel, ahol 1621-ben Rajner Menyhért utódaként átvette a Szepesi Kamara irányítását, amit jószerével egyedül végzett egészen a fejedelem haláláig.7 2 Hűségét Bethlen 1627-ben az ő és fiai (György és Miklós) számára a Bereg megyei Kovászon lévő kúriára és a benei birtokrészre adott adománnyal ismerte el. II. Ferdinánd király egy évvel később megerősítette Bethlen Gábor oklevelét, azzal a feltétellel, hogy egyezzen ki az előző adományossal, Lipchey Jeremiással.7 3 Miközben Bélaváry Miklós Felső-Magyarországon telepedett meg és vállalt hivatalt, György 1657-1662 között a győri várban gyalogvajda, a magyar sereg bírája, a győri káptalan jegyzője.7 4 Bélaváry Miklós pénztárnokként szerzett érdemeit az a Pozsonyban, 1655-ben kelt királyi kiváltságlevél mutatta, amely valamennyi birtokára, a pallosjogot is beleértve, szabad bíráskodási jogot adományozott a számára.7 5 A neve már ekkor is felmerült, mint tanácsos jelölté.7 6 A nyilvánvalóan apja által is meghatározott társadalmi helyzetét jelezte, hogy Keviczky János kassai főbíró özvegyével, Madarász Erzsébettel (Madarász Márton későbbi főbíró testvérével) kötött házassága révén közvetlen kapcsolatba került a kassai patríciusok vezető csoportjával.7 7 Fia a negyedik generációba tartozó (if-67 Utasítások a kamarai uradalmak... i. m. (ld. 14. jegyzet) 367., 358. 270. 68 MOL A 57 Libri regii 3. köt. 372. és 590. 69 Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. (Balassi kiadó, Budapest, 1995) 248. 171. jegyzet. 70 MOL A 57 Libri regii 4. köt. 281. 71 Uo. 3. köt. 19-22.; Corpus Iuris Hungarici-Magyar Törvénytár 1608-1657. évi törvénycikkek (Budapest, 1900) 149. 1618:44.tc. (1) és (4) bek. 72 Fallenbüchl Zoltán idézett művében azt írja, hogy 1621-1624 között volt a Kamara vezetője. (196. és 219.) Ezzel szemben Kerekes György Bethlen Gábor c. idézett könyvében (356-359.) adatok sorát hozza arról, hogy mindvégig megmaradt e tisztében. 73 MOL A 57 Libri regii 7. köt. 779-780. Az adománylevélben a „de Sikava" vagy a „de Sikana" előnév szerepel. Ezeket nem tudtuk azonosítani. 74 Pálffy Géza: Katonai igazságszolgáltatás a királyi Magyarországon a XVI-XVII. században. (Győr, 1995) 216. illetve Győri Egyházmegyei Levéltár, Győri Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltára, Liber testamentorum 3. köt. 72-73. fol. (1656) 75 MOL A 57 Libri regii 11. köt. 414-415. 76 MOL E 168 Aszalay István kamarai tanácsos iratai 1. tétel. 441. szám 77 Kerekes György i. m. 90., 252-253.
