Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Kruppa Tamás: Erdély és a Porta 1594-1597. évi békealkudozásainak történetéhez 603
612 KRUPPA TAMÁS egybe Barton adata, aki, mint láttuk, azt írta, hogy egy még kedvezőbb ajánlatot tartalmazó levelet küldtek Sztambulból, tehát egy ajánlat már volt. Az angol követ szándékai egybeestek az oszmán hadvezetés elképzeléseivel, Erzsébet királynőnek ugyanis alapvető érdeke volt, hogy a háború ne a szárazföldön Bécs, hanem a tengeren folyjon a spanyolok ellen. Szinán felülkerekedése éppen ezen elképzeléseket döntötte romba, míg átmeneti háttérbe szorulása miatt és a Prágából érkező kósza hírek hatására az angol követ újra latba vetette befolyását, hogy tető alá hozza az áhított békét, amelyről egyébként levelében is említést tesz. Kezére játszott az is, hogy a nagyvezérrel igen rossz viszonyban lévő erdélyi vezetés mozgásterének megnövelése érdekében Londonba küldte Kakas Istvánt abból a célból, hogy az angolok közvetítsenek ebben az igen kényes ügyben.3 9 A gyakori török követjárás felkeltette Róma gyanakvását, Minucci Sztambulból érkezett hírekre hivatkozva említette a fejedelem személyével kapcsolatban felmerült kétségeket.4 0 A Szentszék nem volt teljes mértékben meggyőződve arról, hogy a török békeajánlatot vissza fogják utasítani. Az angol követ megbízottjának prágai fogadása fokozta a bizonytalanságot, ráadásul a fejedelmet jól ismerő Visconti sem tudott nyilatkozni az ügyben, mivel ő a menyasszonyt hozó követségben volt, és csak augusztusban ért Erdélybe. A porta türelmét viszont az erdélyi betörések tették komolyan próbára. Ahmed budai beglerbég ennek ellenére azt üzente júniusban Gyulafehérvárra, hogy bár a szultán parancsa értelmében Budára kellett volna mennie, a fejedelem kedvéért Temesváron maradt, hogy megvárja döntését a béke ügyében. A két csauszon keresztül megpróbálta elérni, hogy - a régi jó viszony visszaállítása érdekében -, a fejedelem mozdítsa el a lugosi bánt, az újonnan kinevezett Bekes Istvánt4 1 hivatalából, akit azzal vádolt, hogy nem lép fel a martalócok ellen, és százszámra hajtja a foglyokat Lúgosra és Karánsebesre. Arról ugyan egy szót sem ejtett, hogy török részről is érték támadások a határvidéket, mégis óvatosan fogalmazott, mivel erdélyi katonaságot nem említve úgy állította be az eseményeket, mintha azoknak kizárólag a martalócok és a lugosi bán lenne az oka.4 2 A porta ingerültségét fokozta, hogy a két csauszt, Musztedant és Hüszejnt visszatartották Erdélyben. Különösen a főcsausz, Musztedan visszatartása számított barátságtalan lépésnek a harcok kellős közepén.4 3 Ahmed Bekeshez írott kemény hangú 39 Kakas István már 1593. szeptemberében, tehát még jóval Erdélynek a törökellenes ligába történő belépése előtt útnak indult. Vó. Veress Endre: Zalánkeményi Kakas István. Bp., 1905 (Magyar Történelmi Életrajzok 47.) 44. Anglia ügynökei ugyanakkor nemcsak Prágában jelentek meg, hanem feltűntek Lengyelországban is. ADP FA, b. 5, 78r-79v, lOOr, 337r, 341r-v. Az angol diplomácia és Barton szerepéről a legújabban vö. Várkonyi Gábor: A konstantinápolyi angol politika a tizenöt éves háború időszakában (Edward Barton angol portai követ jelentései Konstantinápolyból 1593-1597). In: Aetas 2000/4, 106-124. 40 Minucci 1595. május 11-ei levelét vö. ASV Fondo Borghese I. Vol. 771, ff. 407r. 41 Bekes István, Gáspár fia feltehetően a pápai diplomácia hathatós közreműködésével nyerte el ezt a méltóságot. Speciano 1595. január 31-ei Cinzio Aldobrandininek írt jelentésében ugyanis külön megemlékezik a jó katolikus Békésről, aki saját költségén felszerelt száz lovassal szolgál, és arról panaszkodik, hogy ezért cserébe nem kap semmit. ADP FA, b. 2, ff. 261v. Esztergom alatt tanúsított vitézségét Szántó István jezsuita is említi hosszú jelentésében. MAH IV, 97. 42 Okmánytár 9. sz. 43 Vö. Mehmed, az új temesvári pasa levelét Okmánytár 12. sz.
