Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Kruppa Tamás: Erdély és a Porta 1594-1597. évi békealkudozásainak történetéhez 603
ERDÉLY ÉS A PORTA 1594-1597. ÉVI BÉKEALKUDOZÁSAI 609 hogy a fejedelemség adóját felemeljék, illetve a háború kitörésekor pedig katonai okokra hivatkozva megpróbálta elérni, hogy alakítsák szandzsákká Erdélyt.2 1 Dzsáfer levele további érdekes adalékokkal szolgál a nagyvezérnek a fejedelemséggel kapcsolatos terveiről. Szinán mértéktelen követeléseinek (száz-százezer köböl búza, liszt, árpa, a százezer kocka só, a százezer juh, és a negyvenezer tehén) hátterében Ibrahim bég, vagyis a muszlim hitre tért Márkházi Pál húzódott meg. Őt éppen Szinán tette lippai szandzsákbéggé 1593-ban, és nem kétséges, hogy az erdélyi szandzsák élére őt szánta.2 2 A levélnek a háború kitörésének okaival kapcsolatos utalásai alapján valószínű, hogy nagyjából Ahmed fentebb említett levelével egy időben, vagyis február végén, március elején született meg, Szinánt ugyanis február végén váltotta le az új szultán. Ferhád, az új nagyvezér nem pártolta a Bécs elleni háborút, ezért hatalomra kerülése után a fő hadszíntéren nem kívánt kezdeményezni, és csak az előző évi foglalások biztosítására szorítkozott, mivel minden erejét Havasalföld és Erdély megregulázására akarta fordítani. A balkáni beavatkozásra már csak azért is szükség volt, mivel az Al-Dunánál folyó nem hivatalos háború rendkívül súlyos ellátási gondokat okozott Sztambulban. A szabad hajdúk, rácok, havasalföldiek, kozákok és egyéb irreguláris csapatok óriási pusztítást végeztek a balkáni területeken, Moldva és Havasalföld ellenséges magatartása pedig tovább súlyosbította a helyzetet, mert elvágta a fővárost a gazdag Fekete-tenger környéki gabonatermő vidékektől. Az új vezetésnek először ezt az égető problémát kellett orvosolnia,2 3 és valahogyan vissza kellett tartania Erdélyt Mihály példájának követésétől. Dzsáfer az akkor már halott Márkházi nevének említése után nyíltan megfenyegette a fejedelmet, hogy magatartása nemcsak országát, hanem saját magát is veszélybe sodorhatja. Dzsáfer egy újabb trónkövetelőről számolt be: egy öreg- és egy fiatalember Zsidóvár felől először Szolnokra, majd Temesvárra jöttek ifjabb Báthory István levelével. Tartalmáról ugyan semmit nem árul el, Rómában viszont úgy tudták, hogy Szinán az ifjabb Báthory Istvánt Sztambulba hívta és felajánlotta neki a fejedelemséget. A krakkói nunciusnak, Germanico Malaspinának azonban az utolsó pillanatban sikerült eltéríteni a két Báthoryt a végzetes lépéstől.2 4 A törökkel való kapcsolatfelvételük hónapokkal korábban megtörtént, Minuzio Minucci pápai titkár 1594. október 29-ei levelében arról számolt be, hogy hírek keringenek ifjabb Báthoiy István és a porta tárgyalásairól, amelyek miatt magyarázatot kértek a testvérpártól, akik a titkár leveleinek tanúsága szerint megadták a kért felvilágosítást az ügyről.2 5 A szer-21 Szamosközy IV 31. 22 Alig egy évvel később azonban meghalt. Szamosközy IV 29. 23 Az élelmiszerhiányról és az erdélyi és havasalföldi csapatok pusztításairól vö. Documente privitóre la Istoria Romanilor. Vol. XII. Cul. Eudoxiu Hurmuzaki. Bucureçti, 1903, (a továbbiakban Hurmuzaki) 38, 49. 24 A Báthory testvérek mindent elkövettek annak érdekében, hogy igazságot szolgáltassanak számukra az 1594-es törvénytelen kivégzések és birtokaik elvétele ügyében. A porta megkereséséről közelebbit nem tudok, nem tartom azonban elképzelhetetlennek, hogy a török felé való orientálódásban Jan Zamoyski lengyel kancellár keze is benne van, aki a háborút arra akarta felhasználni, hogy Erdélyt lengyel függőségbe vonja. A viszályról vö. Horn Ildikó: Báthory András. Bp., 2002, (a továbbiakban Horn) 183-207. 25 Az októberi, novemberi és decemberi levelekre vö. ASV Fondo Borghese I. Vol. 771, 174r, 193v-194v, 205r, a januári és februáriakra pedig 278v-279r, 300v-301r, 302v-303r. Báthory István
