Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Botlik Richárd: Az 1531. évi krakkói alku 579
AZ 1531. ÉVI KRAKKÓI ALKU 593 Roggendorfot meglepetésszerűen megleckéztető Gritti 1530. december 23-án levelet küldött V Károlynak, melyben felhívta a császár figyelmét arra, hogy megszűnik a német területek háborgatása, ha Ferdinánd átengedi Magyarországot Jánosnak.5 2 2. A krakkói alku kapujában. A visegrádi fegyverszüneti tárgyalások Az ellenséges felek megbékélésére irányuló első jel, a jövőben kötendő békeszerződés záloga a visegrádi fegyverszünet volt. A fegyverek kényszerítették ki a fegyvernyugvást, a szembenálló felek hadseregei, az erejük határa mutatta meg a fegyverszünet szükségességét. Wilhelm von Roggendorf tájékoztatta urát, Ferdinánd királyt Buda heves ellenállásáról, mellyel szemben tehetetlen volt. Ezek után I. Ferdinánd utasította hadvezérét, hogy igyekezzen legalább a visszafoglalt területek jövőjéről gondoskodni, nehogy a védők — lelkesedésükben — ellentámadást intézzenek. Ilyen körülmények között — a sikertelen ostrom után szinte közvetlenül — találkozott Ferdinánd követe, Roggendorf (akinek „operátiói ... országunkban haszontalanul múltak el"53 ) és János követe, Hieronim Laski. Kettejük közül az utóbbi a következőképpen számolt be Visegrádról, és az ott elért eredményekről a lengyel királynak, I. Zsigmondnak: „Szent őfelségének, a legkegyelmesebb úrnak [ti. Zsigmondnak - B. R.] stb. ... Mialatt [1531. - B. R.] január hónap 15. napján a tárgyalásból kifolyólag, ám magánemberként a tekintetes és nagyságos Wilhelm von Roggendorf úrral, a legkegyelmesebb római király [ti. az 1530-ban római királlyá koronázott I. Ferdinánd magyar és cseh király - B. R.] tanácsosával, udvari elöljárójával és kapitányával érintkeztem, következtetni lehetett egy bizonyos fegyverszünet szükségére, kiváltképpen olyasféle fegyverszünettel kapcsolatban, melytől hosszú béke is remélhető. Ugyanezzel a birtokát védő nagyságos Wilhelm úrral ... tárgyaltam, hogy akár hosszú békét, vagy akár fegyverszünetet, de legalább békét teremthessünk. Ahol azonban a sok és igen hosszú tárgyalás után semmi más utat nem láttunk, mint a fegyverszünetet, különösen mivel az én legkegyelmesebb király uram, János sehogy sem köthet hosszabb fegyverszünetet, mint amennyit a török szövetségessel együtt — övéi épségének érdekében — képes lépni. Ha csorbítatlanul tétlenkednek 3 hónapig mindkét részről a hadseregek, akkor az én felséges királyom — a Török Birodalom által támogatandó — hosszabb fegyverszünetről képes lenne tárgyalni, s ha ezt az éves fegyverszünetet be lehetne vezetni, akkor a legkegyelmesebb Ferdinánd király Esztergom és Alsó-Visegrád várakat, továbbá János király Eger és Késmárk várost felséged kezeihez, és a legkiválóbb György úr, a szász herceg kezeihez ... letétbe adnák,.."54 1531. január 21-én — a fent idézett okok miatt csupán — 3 hónapra szóló fegyverszünetet kötött egymással a két király követe. Laski — miközben már az újabb konstantinápolyi útjára készült — írt a lengyel kancellárnak is egy levelet, hogy távollétében próbálja a Habsburg-ház figyelmét fenntartani: „Voltam Esztergomban is kétszer, ahol ugyanezzel a Roggendorf úrral változatos dolgokról tárgyaltam és 62 MHHD. I. osztály 42. 81-82., vö. AT. XIII. XII. 18. 63 Zrínyi Miklós: Ne bántsd a magyart! Az török áfium ellen való orvosság. In. Zrínyi im. 317. 54 AT. XIII. XXVII. 35-36.
