Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Orosz László: Népiségkutatás a nemzeti érdekek ütközőpontjában. A két világháború közötti tudománypolitika Fritz Valjavec és Mályusz Elemér kapcsolatában : 43
56 OROSZ LÁSZLÓ A bizalmatlan kezdetek A két tudós levelezése Valjavec 1935. októberi megkeresésével vette kezdetét. A müncheni szerkesztő tömör és hivatalos hangvételű sorok formájában tájékoztatta magyar kollégáját, hogy „a müncheni egyetem mellett működő Südost-Institut elhatározta, hogy a délkeleti németség kutatására évkönyvet jelentet meg, mely egyebek mellett a német-magyar kapcsolatok tudományos vizsgálatával is foglalkozni kíván." Közreműködése által kinyilvánított támogatását kérte a vállalkozás elindításához, továbbá forma és terjedelem tekintetében szabad kezet biztosított neki egy elkészítendő tanulmány számára.30 Témát is azonnal javasolt, amennyiben kinyilvánította, hogy „különösen szívesen fogadnánk pl. egy olyan tanulmányt, amely a magyarországi polgárság történetével foglalkozna." A kapcsolatfelvétel kezdeményezésekor Valjavec természetesen magyar kollégája aktuális érdeklődési köréhez igazította a — szándékai szerint — tartós együttműködés kiindulópontjául választott tanulmány profilját: a 20-as 30-as években született társadalomtörténeti tanulmányai közül Mályusz többet is a polgárságnak szentelt.3 1 Mályusz kifejezetten tartózkodóan fogadta Valjavec közeledését. Erre nem csupán az utal, hogy mindössze néhány soros levelezőlapon tudatta vele, más irányú elfoglaltsága miatt nem tud eleget tenni a felkérésnek3 2 , de az is, milyen körülményes óvatossággal látott hozzá (előre elhatározottan visszautasító) válaszának elkészítéséhez. Az MTA Kézirattárában őrzött Mályusz-hagyatékban megtalálható Valjavec 1935. X. 5-i levele, melynek hátuljára a magyar történész rögtön az elolvasása után felskiccelte elkészítendő válaszának alapmotívumait. „Udvarias (de nem túludvarias) befejezés"- írta a végére, melyből érezhető a Münchenből érkezett felkéréssel szemben táplált fenntartása. E fenntartás a német népiségtudomány orgánumainak rendszeres figyelemmel követéséből eredeztethető. Mályusz a Südostdeutsche Forschungen-beli publikálásra invitálástól függetlenül is kapcsolatba került már a müncheni lap célkitűzéseivel rokon szellemiségű kutatások eredményeivel, s noha saját település- és népiségtörténeti vizsgálatai irigylésre méltó paraleljeként, s egyben iniciatívájaként csodálattal nézett teljesítményeire és összehangolt szervezetére, azért már a 20-as 30-as évek fordulójától fokozott aggodalommal kísérte a németség ezen németországi ill. magyarországi népiségtudományi folyóiratainak szerepét, hangnemét, célkitűzéseit, s az ezekkel szemben táplált elutasító véleményének — tanulmányok és recenziók formájában — többször hangot is adott.33 A félreérthetetlen elutasítás csupán egyetlen, a kötelező jómodor által diktált gesztusértékű utalás formájában hagyta nyitva az utat egy esetleges későbbi együttműködés előtt. Válaszában Valjavec, a tántoríthatatlan szerkesztő legfőbb ismérvét példázva, ezt a lehetőséget ragadta meg, amikor örömét fejezte ki magyar 30 Valjavec-Mályusz. München, 1935. X. 5. 31 Vo. Geschichte des Bürgertums in Ungarn. In: Vierteljahresschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte. XX. Bd. (1927), 356-407. (Klny. Stuttgart, 1927.), Polgárságunk részvétele a középkori országgyűléseken. In: Protestáns Szemle 36. (1927), 3.sz., 142-146. (Klny. Budapest, 1927.), A magyarországi polgárság a francia forradalom korában. In: A Bécsi Magyar Történeti Intézet évkönyve. I. évf. Budapest, 1931. 225-282. (Klny. Budapest, 1931., 58.) 32 Mályusz-Valjavec. Budapest, 1935. XI. 11. 33 Vb. 18. jegyzet
