Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - Botlik Richárd: Az 1531. évi krakkói alku 579

AZ 1531. ÉVI KRAKKÓI ALKU 587 radtak szavaik, mint Werbőczy István hangzatos nyitóbeszéde a keresztényi világbéke ügyében, vagy a csúcs szervezői által mutatott rugalmas magatartás. A kudarcba fulladt békét követően I. Ferdinánd — bátyja itáliai sikerein fellelkesülve — a német birodalmi gyűlésen 1526 augusztusában Magyarországnak megszavazott, de felhasználatlanul hagyott Romzug (hadi segélyösszegéből — tüstént megszervezte János ellen saját zsoldosseregét. Piotr Tomicki lengyel alkancellár aggódva figyelte az olmützi tárgyalás utáni napok fegyveres készülődését: Ferdinánd. királyt — hacsak minden ellenségeskedést be nem szüntetnek — semmi sem fogja visszatartani a háborútól, ahogy annak idején Erasmustól, a legkegyelmesebb király uramhoz írt leveleiből azt megtudhattuk"2

3

— írta Werbőczy Istvánnak. ,,Ha erőtlen vagy, ... kerüljed az ellenséget. "2

4 1527 augusztusában I. János kiüríttette Buda várát, és Magyarország keleti felében keresett menedéket I. Ferdinánd támadó csapatai elől. Augusztus 20-án lényegében jelentős ellenállás híján Ferdinánd bevonult a fővárosba. Jóllehet Ferdinánd nem rendelkezett jelentős számú hadsereggel, mégis bízott a sikerben, s hadvezérei szüntelenül keresték az alkalmat, hogy János csapataival nyílt csatában ütközzenek meg. János számos korábbi híve elhagyta táborát, s csupán szűkebb környezete tartott ki személye mellett. 1527. szeptember 27-én János vereséget szenvedett Tokajnál, elvesztette 3000 főre becsült „seregének" nagy részét, és tüzérségét. A sereg maradéka a Tiszántúlra, s onnan Erdélybe menekült. I. Ferdinánd sem volt könnyebb helyzetben, mint János: győztes hadvezére, Niklas Graf zu Salm nem tudta tovább üldözni az ellenséget, mert elfogyott a háborúra fordítható zsold. „Csaknem egész seregemet el kellett bocsátanom, pedig szívesen együtt tartottam volna"25

— írta csalódottan Ferdinánd a német-római császárnak. Ferdinánd fizetésképtelensége Jánost lélegzetvételnyi szünethez juttatta, így volt rá idő, hogy szűk klientúrájával újra átgondolja Magyarország jövőjének kérdését. Október közepén, a kolozsvári országgyűlésen elhatározta, hogy újabb sereget állít fel Ferdinánd ellen, ugyanakkor magához rendelte követdiplomatáját, Hieronim^taskit, és október 18-án megbízta őt azzal a feladattal, hogy nyerje meg ügyének a fenséges Portát. Miközben Laski —- 1527. december 22-étől — a töröknél, Brodarics István és Frangepán Ferenc Lengyelországban kerestek támogatást uruk számára. Brodarics tájékoztatta Zsigmond lengyel királyt Laski újabb követjárásának lényegéről, és kérte az uralkodót, hogy járjon közben érdekükben a lengyel hadsereg fővezérénél, Jan Tarnowskinál. (Tarnowski hetmantól 1000 lovast és 500 gyalogost, Slupecki kapitánytól pedig 500 lövészt kértek a magyar követek.)26

Zsigmond ségben, akkor segíthetek." Bárdossy: Magyar politika im. 48-52. Újabban R. Várkonyi Ágnes: Europica varietas-Hungarica varietas. Akadémia, Bp. 1994. 17-18. 23

AT. IX. CXCIX. 209. 24

Zrínyi Miklós: Vitéz hadnagy. In. Zrínyi Miklós hadtudományi munkái. Zrínyi, Bp. 1976. 71. 194. 25

Bárdossy: Magyar politika im. 57. 26

„Illud paene omiseramus, dnum. Hieronimum de Lasko, palatinum Siradiensem, Venetias per suam Mtem. Missum, facturum tamen iter per Constantinopolim. ... Et simul etiam committit