Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Péter Katalin: Jobbágycsaládok életvitelének különbözőségei az örökös jobbágyság korában; 16-17. század 549
JOBBÁGYCSALÁDOK ÉLETVITELE A 16-17. SZÁZADBAN 573 Batthyány uradalmakban ilyenkor is szokás volt a jobbágyot mintegy beiktatni. Szecsődi János kérvényéből derül ki. Kérte az urat „adja kezéhez" a megígért telket. Éppen jó alkalom van rá, „mivel most az körmendi tiszttartó is itt vagyon."7 6 A szövegösszefüggés szerint a tiszttartó iktatta be a jobbágyot a telek tulajdonába. Ahogyan a király szabadját, a nemesi birtokost be szokták iktatni a birtokába, úgy iktatták be a földesúr szabadját, a jobbágyot a telekre. Ez az adatsor nem nagyon látványos, de a magyarországi jobbágyság rossz forrásadottságai közepette talán nem túlságosan kevés. Az előző részekben előadottakkal együtt azt bizonyítja, hogy a kortársak azt tekintették jobbágynak, aki jobbágytelken gazdálkodott. Ez érthetővé teszi a földesurak következetes ragaszkodását a jobbágyok telek szerinti nyilvántartásához. A jobbágy azért tartozott szolgálattal, mert örökölt, a földesúrtól kapott, esetleg tőle vásárolt, vagy mástól a földesúr jóváhagyása mellett vett telken élt. A földesúr és a jobbágy viszonya a telekre épült. Ezt a viszonyt lehetne egyoldalúnak tekinteni, ha a telek nem lett volna földesúri földön. A kölcsönösség abból adódott, hogy a telket a földesúr a saját birtokából a jobbágynak örökös, mert örökölhető tulajdonba adta. A jobbágy tudatában pedig a telek kifejezhetett státust, és bizonyosan biztos megélhetés forrása volt. A jobbágyok többsége ragaszkodott hozzá, ami nem azt jelenti, hogy mindig és minden körülmények között harmóniában éltek a földesúrral.7 7 Menekülés a telekről Ez alatt a cím alatt lehetne a zsellérek jelenségeiről írni. A telekhez kötött függés rendszere a kötöttségek elkerülésére többek között a zsellérré válás útját nyújtotta.7 8 A gazdag kereskedőtől a szerencsétlen szegény emberig terjedő zsellérség ügye azonban külön nagy téma. Itt egy másik menekülési útvonalról, a nemessé válásról írok. A jobbágyságból kitörő jobbágyi magatartás példájaként Urbán Mátyás történetét mutatom be. Urbán nemességszerzésében felesége, Kovács Dorkó asszony fontos szerepet játszott.7 9 A vele kötött házasság volt az első lépés. Felesége révén lett Urbán Mátyás nincstelen szolgából viszonylag tehetős ember. A történet egy Zemplén megyei kis faluban, Bányácskán kezdődött. Ott volt Mátyás apja, Urbán István jobbágy, és ott született maga Mátyás. A születés időpontja ismeretlen, és azt sem tudjuk, mikor hagyta ott Urbán Mátyás a családi háztartást. Alighanem apja halála után történhetett, amikor is fivére, Urbán János 76 P 1322. 1641-1642. 42. no. 31. 77 Kölcsönösségen a lélektanban, az emberi szokásrendben és a közgazdaságtanban egyaránt megfogható, nem feltétlenül harmóniát kifejező viszonyrendszert értek: Mérei Ferenc: A cselekvés szerkezete és a közösségi dinamika: Csoportdinamika. Válogatás Kurt Lewin műveiből. Budapest, 1975. 7-53; Mérő László: A közgazdaságtan pszichológiai vonatkozásai: Gazdaságpszichológia. Szerk. Hunyady György - Székely Mózes. Budapest, 2003. 37-110; Edmund Leach: Szociálantropológia. Budapest, 1996. 127-148; Talcott Parsons: The Social System. London, 1951. 200-205. 78 Péter Katalin: Társadalom és gazdálkodás a kora újkori Sárospatakon. A patakiak csendes ellenállása. Századok 131. 1997. 4. 809-856. 79 A MOL E 197. 39. csomóban maradt fenn három irat a házaspárról, Dorkó asszony örökvallása 1664-ből, végrendelete 1679-ből és egy megyei vizsgálat jegyzőkönyve 1685-ből. Ezek a forrásai az itt elmondandó történetnek.
