Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Péter Katalin: Jobbágycsaládok életvitelének különbözőségei az örökös jobbágyság korában; 16-17. század 549
JOBBÁGYCSALÁDOK ÉLETVITELE A 16-17. SZÁZADBAN 555 hatalmas úr ennyire hétköznapi munkához. Hacsak azt nem, hogy örömét lelte benne. Nagyon jellemző aztán a mindenkori uradalmi összeírások szerzői szituációjára a körülmények leírása: Az ország egyik legnagyobb birtokosa saját uradalmában megbízható emberek eskü alatt tett tanúsága alapján vette számba a jobbágyoktól járó jövedelmeit.2 7 Ez volt az összeírok megszokott helyzete. Másoktól, maguktól az érintettektől szerezték a szövegbe foglalandó tényeket. Kétféle módszerrel dolgoztak. A leggyakoribb az volt, hogy végigjárták a házakat, és megkérdezték a lakók nevét, továbbá mindent, amire az összeíráshoz szükségük volt. IIa Bálint jött rá arra a rendkívül egyszerű, de a szövegek értelmezésénél igen sokoldalúan használható tényre, hogy az összeírásokban a telkek felvétele településenként mindig azonos sorrendben történt, vagyis azok az urasági megbízottak, akik az urbáriumokat írták, végigmentek — mindig ugyanazon az útvonalon — a helységek házai között.28 A másik módszer szerint valamilyen nagyobb településre, esetleg az uradalom központjába rendelték be a falvak képviselőit, és ott kérdezték ki tőlük a jobbágyok adatait. Ahogyan például 1608-ban a lékai és a borsmonostori uradalmak urbáriuma készült. Az urasági emberek helységenként beírták azoknak a nevét, akiktől az információkat kapták. így Borsmonostornál ez a szöveg olvasható: „Az mint minekünk az mostani bíró, Velykay Mihály, Keouey György és Horuatt Máté esküdtek az ő hütök szerint az mi kérdésünkre referálták." Majd a helység nyugati végétől kezdődik sorban a jobbágyok megnevezése, valamint a telkük adata, továbbá a szolgáltatások általános összefoglalása. Micskén csak a bíró helyettese volt jelen. Azt írták tehát az uraságiak, „Az mint minekünk Nagy Simon, a mostani bíró képe, Nayper György, Jerig Radly esküdtek az ő hűtek szerint referálták." Majd a névsor és az adatok következnek. Úgy, ahogyan — esetenként változó bíró és esküdtek tájékoztatása alapján — az egész teijedelmes urbáriumot felvették.2 9 Az urbáriumok szövegösszefüggéséből egyértelmű, hogy a jobbágyközösség képviselői a végigjárós módszerrel készült felvételeknél sem hiányoztak. Egy nagyon gondos összeírásnál, amivel összezavarodott telek-viszonyokat akartak rendbe tenni 1699-ben a Bereg megyei Szentmiklóson, a szövegbe is bekerült: az urbárium „coram iudicibus, scultetibus ac iuratis ubique locorum constitutis" készült.30 Ha pedig a jobbágyok hivatalos képviselőjétől nem lehetett elvárni, hogy jól ismerje a viszonyokat, mástól kértek az urbárium szövegéhez felvilágosítást. 1618-ban így került a makovicai uradalom urbáriumába az egyik falunál: „Buckó Marcint, régi örökös jobbágyot esküttettük meg, mert az soltészok jövevények."3 1 27 Et hii proventus ordinarii domus nostre ex antiqua bona et iusta consuetudine per testimonium bonorum atque proborum et fïdedignorum hominum et iobagionum nostrorum iam seninum et indecrepita etate predictorum sub fïdei eorum iuramento depositione in nostram certam Cognitionen!, registrum, usum et testimonium devenerunt atque processerunt" E. Kovács i. m. 141. 28 lia Bálint: A dézsmajegyzékek történeti forrásértéke: A történeti statisztika forrásai: Szerk Kovacsics József. Budapest, 1957. 84-99. 29 A lékai és borsmonostori uradalom 1608-as urbáriuma: Maksay: Urbáriumok 90-120. 30 Uo. 554. 31 A Rákóczi fivérek osztozása: MOL E 156. U et С 22/19.
